Egyre élénkebb a lakásépítési kedv

Az új lakások iránti kereslet jelentősen bővült egy esztendő alatt (Fotó: Nagy Balázs)

Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt leginkább a lakásépítési kedv a második negyedévben. A kettőnél több lakásos társasházakra kiadott engedélyek száma több mint kétszázharminc százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – közölte az ingatlan.com az Eurostat-adatok alapján készített összeállításában.

Hazánk kiugró eredménye nem meglepő az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján a szakértők szerint. Az új lakások iránti kereslet az utóbbi egy esztendőben negyvenhárom százalékkal növekedett, a kínálat pedig ötvenhárom százalékkal bővült. A kínálat az új lakások piacán a következő hónapokban várhatóan tovább nő majd, mert a kiadott építési engedélyekhez kötött lakásfejlesztések megkezdődnek.

A lakásépítési kedv „listáján” a második Portugália lett, ahol a múlt év második negyedéhez képest százötvenöt százalékos volt a növekedés. A régiós országok közül Ausztriá­ban és Romániában mondható még élénknek ez a piac, ezekben az országokban ötvennégy, illetve harminchét százalékos volt a bővülés, de Lengyelország is két számjegyű, tizenöt százalékos növekedést ért el. Ezek az országok jobban szerepeltek az uniós átlagnál, a második negyedévben ugyanis az EU-ban átlagosan tizenegy százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki. A régión belül Csehország és Szlovákia maradt el az uniós átlagtól, előbbi ország harminckilenc százalékos, utóbbi pedig ötvenöt százalékos visszaesést könyvelt el 2015 második negyedévéhez képest.

Míg uniós átlagban a második negyedévben négy százalékkal nőttek a lakásárak, Magyarországon és Lettországban több mint tízszázalékos volt a drágulás, ami a legjelentősebb emelkedés volt az EU-n belül. Ausztriában kilencszázalékos áremelkedés következett be, a román piacon hét százalékkal, a Csehországban és Szlovákiában pedig hat százalékkal nőttek a lakásárak. Lengyelországban 0,4 százalékos volt a drágulás, ami lényegében inkább stagnálásnak felel meg.

„Magyarországon a válság 2009-et követően mélybe taszította az ingatlanpiacot: a kereslet és a kínálat, ezzel összefüggésben a lakásépítési kedv is visszaesett. Körülbelül két éve indult meg a fellendülés, a piac pedig behozta a lemaradást” – közölte az adatokkal kapcsolatban Balogh László ingatlanpiaci szakértő. Szerinte az új építésű lakások piacán nem megy egyik napról a másikra az élénkülés, az építési engedélyek felfutásának eredményeként várhatóan 2017-ben és 2018 első felében tizenöt-húszezer új lakás jelenhet meg. Hasonló volt a forgatókönyv az ingatlanárak esetében is: a válság éveiben drasztikusan – húsz-huszonöt százalékkal – csökkentek az árak, majd 2014-től a használt lakások piacán is elindult a mai napig tartó drágulás.