Mégsem terjesztik ki az egyik letelepedési kötvényeket forgalmazó cég működési területét – így határozott tegnap a parlament gazdasági bizottsága. A plenáris ülésen a vidékstratégiáról és a bürokráciacsökkentésről is kérdezték a kormányt.
Visszavonta tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága saját korábbi döntését, amellyel kiterjesztette volna az egyik letelepedési kötvényt forgalmazó cég működési területét. A döntés egyhangú volt, az ellenzéki tagok élesen kritizálták a kötvényforgalmazást, követelve az összes forgalmazó engedélyének felfüggesztését.
Az Országgyűlésben a fideszes Dankó Béla interpellációjában sikeresnek nevezte a földértékesítést, majd rákérdezett: mennyi földje maradt az államnak és hogyan fog azzal gazdálkodni. Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára válaszában elmondta: 1,6 millió hektár maradt a földalapban, a további hasznosítás főként haszonbérbeadás és vagyonkezelés útján történik majd, illetve a három hektár alatti területek értékesítése folytatódik.
Sallai R. Benedek (LMP) arról érdeklődött, hogy a nemzeti vidékstratégia félidejénél járva miért nem teljesültek az előírt célok. Nagy István közölte: a stratégia irányokat jelöl ki, nem operatív feladatokat, célkitűzéseit pedig számos program szolgálja, amelyeket folytatni fog a kormányzat.
Az LMP-s Hadházy Ákos úgy vélte, hogy a tervezett 100-150 ezer fős kormányzati munkaerő-leépítés után nem maradna köztisztviselő, mivel csak 140 ezren dolgoznak a bürokráciában, a tervezettel pedig csak a munkanélküliséget növelné a kormány. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt: a bürokrácia gátolja a versenyképesség javulását, európai szinten pedig magasnak számít, hogy a munkavállalók húsz százaléka állami alkalmazott.
A szocialista Burány Sándor szerint a kormány trükközik az államadóssággal, abban az Eurostattal ellentétben nem számolják bele az Eximbank adósságát. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: vitát folytatnak az uniós statisztikai hivatallal, mert a jegybank szerint nem helyes az Eurostat megközelítése.
Az Országgyűlésben a fideszes Dankó Béla interpellációjában sikeresnek nevezte a földértékesítést, majd rákérdezett: mennyi földje maradt az államnak és hogyan fog azzal gazdálkodni. Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára válaszában elmondta: 1,6 millió hektár maradt a földalapban, a további hasznosítás főként haszonbérbeadás és vagyonkezelés útján történik majd, illetve a három hektár alatti területek értékesítése folytatódik.
Sallai R. Benedek (LMP) arról érdeklődött, hogy a nemzeti vidékstratégia félidejénél járva miért nem teljesültek az előírt célok. Nagy István közölte: a stratégia irányokat jelöl ki, nem operatív feladatokat, célkitűzéseit pedig számos program szolgálja, amelyeket folytatni fog a kormányzat.
Az LMP-s Hadházy Ákos úgy vélte, hogy a tervezett 100-150 ezer fős kormányzati munkaerő-leépítés után nem maradna köztisztviselő, mivel csak 140 ezren dolgoznak a bürokráciában, a tervezettel pedig csak a munkanélküliséget növelné a kormány. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt: a bürokrácia gátolja a versenyképesség javulását, európai szinten pedig magasnak számít, hogy a munkavállalók húsz százaléka állami alkalmazott.
A szocialista Burány Sándor szerint a kormány trükközik az államadóssággal, abban az Eurostattal ellentétben nem számolják bele az Eximbank adósságát. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: vitát folytatnak az uniós statisztikai hivatallal, mert a jegybank szerint nem helyes az Eurostat megközelítése.
