Egyenlő esélyeket a beruházási alap felhasználásánál

Az unió januárban döntött az alap elindításáról annak érdekében, hogy három éven belül összesen 315 milliárd euró értékű beruházás valósuljon meg az Európai Unió tagállamaiban, túlnyomórészt a magántőke mozgósításával.
A magyar álláspont szerint nem szabad, hogy akár egyes országokat, akár egyes ágazatokat előnyben részesítsenek a források elosztásakor - mondta Bánki Erik. El kell kerülni a fejlesztések földrajzi vagy ágazati koncentrációját, "a nyugat-európai országok dominanciáját" - tette hozzá.
A kormány sikeresen képviselte azt az álláspontot, hogy a 315 milliárd euró teljes egészében új forrásokból álljon, ne csoportosítsanak át ide forrásokat a kohéziós alapokból - jegyezte meg.
A bizottság alelnöke elmondta: a magyar kormány elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás-képzés, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés, az infokommunikáció és - ha belefér - a megújuló energia területére szánná az új forrásokat.
A DK-s Varju László azt hangsúlyozta, nagy felelőssége van a magyar kormánynak, hogy hogyan tárgyal a következő időszakban, mert az európai beruházási alap Magyarország számára "egy olyan lehetőség, amely megegyezik a hét évre rendelkezésre álló európai uniós forrásokkal", amivel élni kell.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen projekteket finanszíroznak majd ebből a forrásból, "akár az energiapolitika, a közlekedés vagy a környezetvédelem területén", jelenleg a kormány végzi az előkészítő munkát, "remélhetőleg sokkal jobban, mint eddig az európai uniós források felhasználásánál" - jegyezt meg az ellenzéki politikus.