Egy százalékon az alapkamat

Századvég: Alacsony maradhat az alapkamat
A Századvég Gazdaságkutató arra számít, hogy Magyarországon továbbra is alacsony lesz a jegybanki alapkamat, 2016-ban az infláció elmarad a jegybank célsávjától, de 2017 második felében elérheti annak alját.
Az intézet a jegybank keddi kamatdöntéséhez fűzött kommentárjába kiemelte, a mérséklés egyik legfontosabb indoka az, hogy az infláció az elmúlt időszakban továbbra is elmaradt a jegybank célsávjától, így a lazítás eredményeként e mutató növekedhet. Mivel azonban a jegybank az alapkamatot kis lépésekben mérsékli, nem kell attól tartani, hogy az infláció ennek hatására elszabadulna, inkább a célsáv alja válik elérhetővé - áll az elemzésben.
A keddi döntésével az MNB folytatta az elmúlt években konvencionális és nem konvencionális eszközökkel véghezvitt lazításainak sorát - jegyzik meg az elemzésben, kiemelve, hogy bár a jegybank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, emellett figyelembe veszi más szempontokat, mint a pénzügyi stabilitást, a gazdasági növekedést.
A kutatók szerint Magyarország egyre kedvezőbb kockázati megítélése is lehetővé tette az alapkamat csökkentését, hiszen a befektetők alacsonyabb kamat mellett is hajlandóak finanszírozni az államadósságot. A mostani kamatcsökkentést ugyanakkor már egyre kevésbé indokolja a gazdasági növekedés elősegítése, hiszen a kibocsátási rés fokozatosan bezárul.
A kamatcsökkentés eredményeként a forint más valutákhoz viszonyítva kismértékben gyengül (vagy kevésbé erősödik), egy 15 bázispontos csökkentés mindössze fél forinttal tenne drágábbá egy eurót. Jelentősebb azonban a piaci szereplők gondolkodására gyakorolt hatása, amely további néhány forinttal drágíthat egy eurót - tették hozzá.

Az előző, március 22-i kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor is 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, egyben negatív egynapos betéti meghatározása mellett szűkítették a kamatfolyosót is.  Indoklásában a monetáris tanács azt is jelezte, hogy mindaddig folytatja a kamatcsökkentést, amíg a kialakuló monetáris kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs cél fenntartható elérésével.

 Elemzők: várható volt a jegybanki kamatcsökkentés
Az elemzői várakozásoknak megfelelően csökkentette az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén.
A testület 15 bázisponttal, 1,05 százalékra csökkentette az alapkamatot, a kamatfolyosót pedig 1,5 százalékosról 1,35 százalékosra szűkítette.
Az elemzők az inflációs kilátások csökkenésével indokolták a kamatvágást. Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a magyar inflációs várakozások tovább csökkentek, és az importált infláció is jóval elmarad a várttól. Várakozásuk szerint a következő hónapokban a jegybank legalább 0,75 százalékig csökkentheti az alapkamatot, és kisebb kiigazításokat várnak a monetáris kondíciókban.
A jelenlegi trendek alapján úgy látja, hogy az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók csak 2018 végére érhetnek a 3 százalékos inflációs cél közelébe. Ha a júniusi inflációs jelentés nem tartalmaz árnövekedésre utaló jelzést, akkor az alapkamat radikálisabb mérséklése is elképzelhető a közeljövőben.
A jegybanki kamatfolyosó szűkítése a monetáris kondíciók átfogó lazítását jelenti, elsősorban a bankközi piacon fejti ki hatását, és ugyancsak nem okozott meglepetést. Egy hónapja a monetáris tanács bejelentette, hogy kamatdöntő ülésein ezentúl  az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről is határoz - tette hozzá.
A forint továbbra is a 310-315-ös tartományban mozog, a 15 bázispontos kamatcsökkentést már beárazták a befektetők, és az év végéig a 318-as szintre gyengülhet az euróval szemben - véli Kis Mónika.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere azt emelte ki, hogy a nemzetközi környezet az elmúlt hónapban is támogató maradt, a tőkepiacokon fokozódott a kockázati étvágy, és az inflációs kilátások is még lejjebb tolódtak, a bejelentett áfa-csökkentések miatt, ami feltehetően újabb muníciót ad az MNB-nek a kamatcsökkentésre.
Szerinte a következő hónapokban folytatódik a lazítás, de hosszabb távon a nyersanyagárak stabilizálódása, a költségvetési lazítás, és az érezhető bérnyomás bizonyos ágazatokban előbb-utóbb felfelé hajtja majd a fogyasztói árakat - közölte Bebesy Dániel.
A jegybank a múlt havi kommunikációjában külön kiemelte, hogy az inflációs céltól tartósan elmaradó infláció a várakozások alkalmazkodása miatt hosszabb távon is nyomott szinten tarthatja a pénzromlási ütemet, így átfogó lazításra van szükség - emlékeztetett az elemző.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője kifejtette: a piacon olyan spekuláció alakult ki az elmúlt napokban, hogy a tanács a forint gyengítése érdekében esetleg nagyobb mértékben csökkentheti a kamatot, a vártnak megfelelő 15 bázispontos csökkentés ezért 312,80-as szintről a 312-es szint alá erősítette a forint árfolyamát az euróval szemben a bejelentést követően.
A határidős kamatok alapján három hónapos távon 0,75, hat hónapos távon 0,67 százalékos kamatszintet vár a piac, tehát amennyiben az MNB időközben nem növeli a vágások mértékét, vagy erős jelzést nem ad arra, hogy érdemben 0,75 százalék alá vághatja a kamatszintet, akkor a forint árfolyamának komolyabb gyengülése nem jön szóba, mert az erős makrogazdasági fundamentumok (főként az államháztartási illetve külső egyensúlyi mutatók) komoly támaszt adnak a forintnak - tette hozzá az elemző.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a kamatdöntés és a monetáris tanács közleménye is azt erősíti, hogy márciushoz képest nem változtak a főbb monetáris feltételek, ennek megfelelően a CIB alapforgatókönyve szerint az alapkamat 0,9 százalékon éri el mélypontját, majd hosszabb ideig ezen a szinten marad. Ennél alacsonyabban lehet a mélypont, ha a újabb komolyabb lazítás jön az EKB-tól, vagy a vártnál lassabb lesz a Fed "normalizálás".
Az elemző idézte Nagy Márton MNB alelnököt, aki egy háttérbeszélgetésen úgy nyilatkozott: ő személyesen 15 bázispontos lépéseket tart megfelelőnek, és a márciusi vágást még legalább egy követheti. A betéti kamattal kapcsolatban pedig utalt arra, hogy nem szeretnék, ha az nagymértékben eltávolodna a 0 százalékos szinttől.
Az alacsony kamatkülönbözet, az MNB eltökéltsége a lazább monetáris kondíciók irányába a gyengébb árfolyam irányába mutat, de az ország befektetői megítélésének a javulása, a csökkenő külső sérülékenység és a masszív árumérleg többlet ellentétes hatást fejt ki. A következő időszakban a 310-315/320-as forint/euró sávot tartják irányadónak - tette hozzá.