Drasztikusan megugrik a húsfogyasztás

A világ népességének növekedése miatt kulcskérdéssé vált a mezőgazdaság termelékenysége. Tresó István, a K&H agrárfejlesztési főosztályának vezetője az Agrár Klub rendezvényén azt mondta: a múltban erőforrás-intenzitással, azaz több termőföld, több tőke vagy inputanyagok bevonásával növelték az élelmiszer-gazdaság kibocsátását, az előttünk álló évtizedekben azonban más megoldásokhoz kell folyamodni. Mégpedig azért, mert becslések szerint 2050-ig a világnépesség mintegy harminc százalékkal, az élelmiszer iránti kereslet viszont hetven százalékkal nő majd, miközben a mezőgazdasági termőterületet már nem lehet érdemben növelni.

Popp József, a Debreceni Egyetem professzora hangsúlyozta: a következő évtizedekben erőteljes növekedés várható a hús és a tejtermékek fogyasztásában az Európai Unióban. Ez maga után vonja azt, hogy az állattenyésztés takarmányigénye, így a takarmány előállítására felhasznált földigény is jelentősen megnő. Az EU-ban már most is az állattenyésztés használja a mezőgazdasági területek kétharmadát, az étrendváltozás tehát összességében nagyobb hatással lesz a földhasználatra, mint a népesség növekedése.

Egyébként a húsfogyasztás kétszer gyorsabban nő, mint a népesség: míg 1960-ban 22 kg/fő, addig 2015-ben már 42 kg/fő volt az éves globális húsfogyasztás, 2050-re pedig 52 kg/fő mennyiséget jósolnak. A világ hústermelése 1960 és 2010 között 450 százalékkal nőtt. A globális hústermelés legnagyobb részét jelenleg a sertés- és baromfihús adja (38 és 35 százalék). Mivel az ágazatban az egy kilogramm élősúlyra jutó takarmányfelhasználás minimalizálása a tendencia, a közeljövőben a baromfihús-előállítás megelőzi majd a sertéshúsét. Popp József hozzáfűzte: a halhústermelésben is van fantázia, hiszen a globális termelés mennyisége már elérte a sertéshúsét, az élelmezési célú tengerihal-fogás mennyiségét utolérte az akvakultúra halhús-előállítása, a jövőben pedig gyakorlatilag csak az akvakultúra jelentősége nő a haltenyésztésben, a tengerihal-fogás volumene már alig változik.

A világ népességének egyharmada túlsúlyos, ebből harminc százalék elhízott, 800 millió ember viszont alultáplált, mert nem tudja fedezni a napi szükséges kalóriamennyiségét, további kétmilliárd fő pedig a mikrotápanyag-hiány (vitamin, ásványi anyag) következtében válik alultáplálttá.

A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-ban az élelmiszer-tudomány és élelmiszergyártás kutatása háttérbe szorul a mezőgazdasági fenntarthatósággal, az étrenddel és az egészséggel kapcsolatos kutatások mellett. Az élelmiszer-tudomány és -technológia „low tech” szakterületnek számít, és az EU-ban az élelmiszeripari innováció túlnyomó többsége, mintegy hetven százaléka megbukik. Szerinte ami előrelendítheti az élelmiszer-termelést, az a precíziós gazdálkodás, a biotechnológia és az IT-eszközök alkalmazása.