Gazdaság

Domokos László: Az MTA főtitkára tévedésben van

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint minden alapkutatás esetében jogos elvárás, hogy a közpénzeket a lehető leghatékonyabban használják fel

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára egy a közelmúltban adott interjúban arról beszélt, hogy a közpénzből finanszírozott művészeti alapkutatások jelentős részénél nincs értelme a hatékonyság mérésének. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a nyilatkozat kapcsán nyílt levelet adott ki, melyben közölte: szerinte Török Ádám téved, nemcsak, hogy van értelme, de az ország versenyképessége szempontjából fontos és szükséges mérni a kutatások hatékonyságát. Ráadásul az állam és a magyar adófizetők részéről jogos elvárás a közpénzből gazdálkodó szervezetek - amilyen az MTA is - vezetőire nézve, hogy felelősen bánjanak a rájuk bízott összegekkel. Alább változatás nélkül közöljük Domokos László teljes levelét.

Alapvető igény a demokratikus társadalmakban, hogy a közpénzeket és a közvagyont használók tevékenységükben törekedjenek a gazdaságos, hatékony és eredményes működésre. Magyarország Alaptörvénye a társadalmi igényekkel összhangban fogalmazza meg a költségvetési gazdálkodás elveként a kiegyensúlyozottságot, átláthatóságot és fenntarthatóságot. Ezen túlmenően a költségvetési szervek számára törvény és kormányrendelet írja elő, hogy a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a teljesítmény követelményeivel, amellett hogy szabályosan is bánjanak a közpénzekkel és a közvagyonnal.

Az Alaptörvényben megfogalmazott követelmények teljesülése érdekében az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerveként általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Mindemellett az ÁSZ elemzésekkel támogatja a jól irányított államot.

A hvg.hu oldalnak adott interjúban Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára arról beszélt, hogy az alapkutatás esetében miért nincs értelme a hatékonyság mérésének. Mint mondta: „Bizonyos esetekben – mint például a művészet, az alapkutatások jelentős része – a hatékonyságot nem lehet mérni.”

Véleményem szerint az MTA főtitkára – aki felelős vezetője egy közpénzzel gazdálkodó szervezetnek – tévedésben van. A kutatás-fejlesztésre fordított adófizetői forintok, vagyis közpénzek felhasználása ugyanis nem a művészi szabadság kategóriájába tartozik. Nagyon is hatékonysági, versenyképességi kérdés. Egyáltalán nem mindegy, hogy az állam, mint megrendelő – amelynek az Alaptörvényben deklarált kötelezettsége a közpénzek hatékony és eredményes felhasználása, a költségvetési egyensúly fenntartása, valamint a gazdasági növekedés előmozdítása – milyen pozíciót foglal el, és legfőképp milyen eredményekkel számolhat.

Az Állami Számvevőszék alig egy évvel ezelőtt 2017 augusztus végén zárta le az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások megfelelőségi ellenőrzését. Az ÁSZ ellenőrzése tényszerűen feltárta, hogy a támogatások monitoring és értékelési rendszere nem biztosította megfelelően a támogatások szabályszerű és eredményes felhasználását 2013 és 2015 között. Mindez azt jelenti, hogy az EU-tól származó kutatás-fejlesztési támogatások felhasználása nem volt hatékony az ellenőrzött időszakban.

Az ÁSZ 2017 májusában hozta nyilvánosságra azt az elemzését, amelyet hazai és nemzetközi adatok alapján a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményességéről készített. Az elemzés arra az összegző következtetésre jutott, hogy Magyarország 2008 óta GDP-jének egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége a költések ellenére is stagnál. A nagyobb arányú befektetés tehát nem járt nagyobb eredménnyel, gyakorlatilag a hatékonyság romlott.

Szilárd meggyőződésem, hogy minden közpénzből finanszírozott szervezet felé elvárás a közpénzek eredményes és hatékony, tehát a teljesítménykövetelményeknek megfelelő felhasználása. Ez alól a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata sem lehet kivétel. Intézményi szinten a hatékonyságot növelő kritériumok előírása, érvényesülése, mérése és értékelése hozzájárul az intézmény tevékenységének teljesítménynöveléséhez, ami kedvező hatást gyakorol a költségvetés fenntarthatóságára, és amellyel maga az ország is dinamikusabbá válik.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: Magyarország versenyképessége szempontjából a legfontosabb, hogy minden közpénzkiadással szemben teljesítménykövetelményt kell állítani a felelős közpénzt költő vezetőknek. A sikerhez nagyban hozzájárul a kutatások és az innovációk számának az ösztönzése, a kutatás-fejlesztésre fordított közpénzek hatékony, teljesítményközpontú felhasználása. Mindezek alapján úgy vélem Török Ádám, az MTA főtitkára téved, amikor úgy gondolja, hogy a közpénzből megvalósuló alapkutatások esetében nem kell figyelembe venni a hatékonyságot. Úgy vélem, ez a szemlélet nem Magyarország fejlődését szolgálja, és nem biztosítja a felelős közpénzfelhasználást.

Budapest, 2018. július 25.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke