Gazdaság
Csökkentenék a gyümölcsár áfatartalmát
Milliárdos károkat okoznak a csalók, a nagybani piacon a forgalom jelentős része számla nélkül zajlik
Az ipari gyümölcsfeldolgozás, például a meggylé-, az almalé-, a bodzalé-előállítás mintegy harminc százaléka olyan nagykereskedőkön keresztül történik, akik a termelőtől számla nélkül hozzák el a gyümölcsöt. „Körhintacsalás” révén két-három cégen átfuttatják, és már egy tiszta társaság szállít be a feldolgozóiparba – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. Csizmadia György konkrét példát is említett egy hűtőház előtti beszélgetés alapján. Az idézett esetben a nepper a termelőtől kétszáz forintért veszi meg a bodza kilóját, húsz forintért számlát vásárol, kilónként tíz forint a fuvardíj, azaz a költsége egy kiló bodzán 230 forint. Az árut aztán 250-ért adja tovább, kilónként húsz forint a haszna. Amennyiben a nepper-kereskedő kamionnal fuvaroz, akkor naponta tizenöt tonna gyümölcsön háromszázezer forintot keres, havonta legalább hatmilliót. S mindezt feketén. Amennyiben a gazda a terményt bevinné a gyárba – utalt rá az alelnök –, akkor 190 forint plusz áfát kapna a gyümölcsért kilónként, mert tíz forintot elvisz a fuvardíj. Így viszont a neppertől helyben, rögtön megkapja a kétszáz forintot, számlát nem ad, adót, áfát nem fizet.
Csizmadia szerint nem egyszer dupla kár keletkezik: nem elég, hogy nem jut el az államhoz az áfabevétel, ám ugyanakkor visszatérítik nemritkán olyan cégnek – például építőipari vállalkozásnak –, amely csak szezonálisan foglalkozik gyümölcsfeldolgozással. A röpke három hónap alatt ez az egyébként „feketés” gyümölcsfeldolgozó cég egymilliárdos bevételt ér el, majd kámforrá válik, pár hét múlva már se alkalmazottja, se telephelye.
Az alelnök úgy véli: jelentős áfacsökkentésre lenne szükség az ágazatban, hiszen tízszázalékos áfánál a neppereknek kevesebb terük maradna a manipulációra.
Áfacsalással fertőzött egyébként a friss étkezési gyümölcs piaca is – hívta fel a figyelmet Csizmadia. Szerinte az áruházláncok egyes beszállítói is manipulálnak az áfával, a nagybani piacokon vagy a kisebb zöldségeseknél pedig a forgalom hetven-nyolcvan százaléka számla nélkül történik.
Bár a gyümölcstermesztők a földalapú, illetve a termeléshez kötött támogatások révén hektáronként akár évi öt-hatszázezer forinthoz is hozzájutnak, nem egy gazdának még annyi árbevétele sincs, mint amekkora a támogatás mértéke. A zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet álláspontja szerint aki termeléshez kötött támogatást kap, annak legalább annyi árbevételt igazolnia kellene. Évről évre csökken a hazai gyümölcstermelés volumene, miközben növekszik azon importtermékek aránya, amelyek áfacsalásban érintettek. Most milliárdos nagyságrendű kárt okoz az áfacsalás a gyümölcságazatban.
A miniszter a halhúsról sem feledkezik meg
A halhús áfájának csökkentését is indokoltnak tartaná a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. tegnapi rendezvényén hangsúlyozta, hogy más termékekhez hasonlóan a halhús áfáját is célszerű lenne öt százalékra csökkenteni, hogy a hal ne legyen aránytalanul drága a sertés- és a baromfihúshoz képest. Hozzátette: a kormány már foglalkozik a kezdeményezéssel, és reméli, hogy az ágazat fehéredése érdekében is sikerül megoldást találni.