Csökkentek a fogyasztói árak

Az adat megfelel a várakozásoknak: londoni pénzügyi elemzők zéró közeli, kis mértékben negatív tartományba várták az éves inflációs rátát májusban, a belépő éves bázishatások miatt. (Tavaly  áprilisról májusra 0,4 százalékról 0,7-re gyorsult a havi infláció üteme, az éves pedig mínusz 0,3 százalékról plusz 0,5 százalékra emelkedett, 0,8 százalékponttal gyorsult.)

Egy év alatt legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 2,2 százalékkal, amiből a dohányáruk drágulása 4,8 százalékos volt, míg a szeszes italok ára 0,2 százalékkal alacsonyabb lett. Az üzemanyagok ára viszont jelentősen, 11,9 százalékkal csökkent.     

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a csökkenés oka, hogy az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál áprilishoz képest emelkedtek ugyan az árak májusban, de kisebb mértékben, mint egy évvel ezelőtt. Kifejtette: az idényáras élelmiszerek ára - friss zöldség, gyümölcs, burgonya - idén májusban 3,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, míg tavaly májusban 8,1 százalékkal drágultak ezek a termékek az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok ára tavaly májusban 3,9 százalékkal emelkedett áprilishoz képest, míg idén 2,7 százalékos volt a drágulás ugyanebben az időszakban.

Az éves maginfláció szezonálisan kiigazított értéke 1,3 százalék volt májusban, az áprilisi 1,4 százalék után. A havi mutató 0,1 százalékon állt májusban, az egy hónappal korábbi 0,2 százalék után.     Tavaly májushoz képest az élelmiszerek ára összességében nem változott. Ezen belül a cukor ára 19,7, az idényáras élelmiszereké 8,9, az étolajé 7,9 százalékkal nőtt. A sertéshús ára 18,5 százalékkal, a tejé 7,7, a sajté 6,9 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 1,3, százalékkal drágultak, ezen belül a lakbérek 6,3, a háztartási javítások tarifái 3,3, a külfüldi utazások 11,3 százalékkal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 0,8 százalékkal emelkedett, a használt autók ára 5,6 százalékkal ment feljebb, bár az újak 0,8 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek 0,3 százalékkal drágultak.

Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyag, lakással, háztartással, testápolással kapcsolatos cikkek és kulturális cikkek) 4,3 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagokért 11,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni májusban.

A háztartási energia ára 0,1 százalékkal csökkent éves szinten, a palackos gáz 2,3 százalékkal lett olcsóbb, a tüzifa 3,7 százalékkal drágább, az vezetékes áram és a gáz ára viszont változatlan szinten állt.

Egy hónap alatt, áprilishoz képest 0,3 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek drágulásának az eredménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött májusban. A sajté 2,3, a tejé 1,1, a kenyéré 0,7 százalékkal csökkent áprilishoz képest.    

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,1 százalékkal az egyéb cikkek drágultak, ezen belül a járműüzemanyagok, amiért 2,7 százalékkal kellett többet fizetni májusban áprilishoz képest.     

A ruházkodási cikkek ára is nőtt, 0,7 százalékkal, a szeszesitaloké, dohányáruké pedig 0,4 százalékkal. A szolgáltatások és a háztartási energia ára egyaránt 0,1 százalékkal mérséklődött. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni májusban az előző hónaphoz képest - közölte a KSH.

NGM: a várakozásoknak megfelelően alakult az infláció májusban

Nem volt meglepetés a fogyasztói árak csökkenése, a májusi inflációs adat megerősítette a kormány várakozásait, miszerint az infláció az év végére sem lesz jelentős - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

Balogh László a statisztikai hivatal által publikált májusi inflációs adatokat kommentálva hozzátette, hosszú hónapok óta az infláció nulla százalék körül mozog Magyarországon, a magyar gazdaság változatlanul visszafogott inflációs környezetben, enyhe inflációs nyomással szembesül.

A fogyasztói árak mérséklődésének okaként részben az éves összevetésben alacsony kőolajárat és a nyomott üzemanyagárakat említette, ami átgyűrűzik olyan szolgáltatásokba is, mint a szállítás és fuvarozás, tovább csökkentve az infláció mértékét. Az árak alakulásában szintén szerepet játszik az áfacsökkentés, így a sertéshús ára például csaknem 20 százalékkal csökkent - fejtette ki a helyettes államtitkár. Megjegyezte, hogy a tavaszi fagyok miatt drágultak viszont a friss gyümölcsök, zöldségek. Az államtitkár elmondta azt is, hogy Európában szintén gyenge az infláció, így az importon keresztül is viszonylag kevés és alacsony inflációs nyomás éri a magyar gazdaságot.

Balogh László szerint jövőre a gazdasági növekedés felgyorsulása és az európai folyamatok erősödése növeli, az áfacsökkentés pedig csökkenti az infláció mértékét, egy nagyon visszafogott inflációs környezetet eredményezve. Úgy vélte, hogy az új adótörvények hatása idén még kevésbé lesz érezhető, 2017-ben azonban olyan alapvető élelmiszerek ára csökkenhet, mint a friss tej, tojás és csirkehús, emellett az éttermi szolgáltatás forgalmi adója (áfa) is mérséklődik.

MNB: a nyers élelmiszerek árindexének változása miatt lassult az infláció májusban

Az infláció lassulását főként a fel nem dolgozott élelmiszerek éves árindexének májusi csökkenése okozta; a teljes inflációs ráta 0,4 százalékponttal, míg a maginfláció 0,2 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusi inflációs adatit értékelve szerdán.

A keresletérzékeny termékek  szerepe az infláció alakulásában érdemben nem változott az utóbbi időben, míg a költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer és energiaárak - az elmúlt hónapok üzemanyagár-emelkedése ellenére - összességében továbbra is az árcsökkenés irányába hatottak. Inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott MNB által számított mutatók - a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek éves inflációja -  lényegében nem változtak,  az előző hónaphoz képest 0,1-0,2 százalékponttal csökkentek. A mutatók szintje továbbra is visszafogott inflációs környezetre utal. 

Mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek éves inflációs rátája mérséklődött áprilishoz képest, ám az elmúlt másfél év átlagánál továbbra is magasabb szinten áll.  Havi összevetésben a tartós iparcikkek árváltozásához a használt személygépkocsik árcsökkenése járult hozzá. A nem tartós termékkörön belül a volatilis árdinamikájú repülőjegy-árak mutattak érdemi csökkenést. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja.

Májusban a piaci szolgáltatások díjában  az előző évhez hasonló havi áremelkedés jelent meg. Összességében az árak visszafogott dinamikája a termékek széles körére jellemző. Az MNB értékeléséből az is kiderül, hogy a lakosság inflációs várakozásai az elmúlt hónaphoz képest kis mértékben csökkentek, és az alacsony inflációs folyamatokkal összhangban mérsékelt szinten alakulnak.

Elemzők: tartósan alacsony lehet az infláció és a kamatok is

Az éves infláció a következő két hónapban is negatív tartományban maradhat és legközelebb augusztusban lesznek magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban - ezt prognosztizálják az MTI-hez szerdán megküldött kommentárjaikban pénzügyi elemzők azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint májusban 0,2 százalékkal alacsonyabb volt az árszint az egy évvel korábbinál.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginflációs mutató, amely kiszűri a gyakran változó termékek hatását, májusban 1,3 százalék volt, tavaly április óta stabilan 1,2 és 1,5 százalék között mozog. Várakozása szerint az infláció augusztusban térhet vissza a pozitív tartományba és az év egészében átlagosan 0,6 százalékos lehet a pénzromlás üteme. Jövőre az áfa-csökkentésnek köszönhetően visszafogottabb ütemben gyorsulhat az inflációs ráta, átlagosan pedig 2 százalék lehet 2017-ben az infláció Magyarországon.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az MTI-nek elküldött kommentárjában a konszenzusnál kissé alacsonyabbnak találta a májusi inflációs adatot, saját előrejelzésében a CIB 0,1 százalékos éves májusi adattal kalkulált, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak havi emelkedést mutattak. Az előző hónaphoz mért változások között az üzemanyagok 2,7 százalékos drágulása nem okozott meglepetést, ugyanakkor az idei iránytól eltérően, enyhe csökkenés volt megfigyelhető a szolgáltatások havi árváltozásában és a tartós fogyasztási cikkeknél is. Az elemző szerint június-júliusban még előfordulhat negatív éves árindex, majd fokozatos emelkedés következhet, az év végén már 1 százalék fölött, egész éves átlagban 0,6 százalék közelében alakulhat az ütem, azaz a májusi szám alapvetően nem módosítja az inflációs kilátásokat - összegezte.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, számára az élelmiszerek és szolgáltatások vártnál kisebb drágulása okozott meglepetést. A maginfláció csökkenése azt tükrözi, hogy továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedékiadó-emelése miatt 2016 őszén az infláció megközelítheti a 2 százalékot, év végére pedig a 2,1 százalékot, de a jegybank 3 százalékos inflációs célját várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását. A tavalyi mínusz 0,1 százalékos átlagos infláció után idén 0,75 százalékos inflációra számít, ami azt jelenti, hogy a Takarékbank kissé mérsékelte az idei inflációs várakozását. Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet - tette hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai kommentárja szerint főként az alacsony olajáraknak és az Európából érkező dezinflációs hatásnak volt köszönhető az alacsony májusi infláció. Az árak stabilitása hozzájárul a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, vagyis nő a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és a gazdaság fellendüléséhez vezet - fűzték hozzá. Mint kiemelték, az előző év azonos időszakához képest jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent a sertéshús ára, ami bizonyítja, hogy az áfacsökkentés nyertese a lakosság lett.