Csökkentek a fogyasztói árak

NGM: Pozitív a csökkenési ütem mérséklődése
Pozitívnak nevezte Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a fogyasztói árak csökkenésének márciusi mérséklődését szerdán az M1 aktuális csatornán.
Balogh László hangsúlyozta, hogy a márciusi adat "tökéletesen illeszkedik" az elmúlt időszak trendjébe: az árszínvonal csökkenő ütemének mérséklődésébe.
A negatív inflációban a továbbra is alacsony olajárak és a rezsicsökkentés hatása is tükröződik - jegyezte meg.
Elemzők szerint augusztusig is eltarthat a negatív infláció, a mérték azonban egyre csekélyebb lehet és egy-egy hónap kivételt is jelenthet. A defláció enyhülése felé hat a belföldi kereslet élénkülése, de ellensúlyt képez az olajárak esése, az európai deflációs környezet, az orosz élelmiszerembargó és a Magyar Nemzeti Bank újabb kamatcsökkentési ciklusa.
Az elmúlt 40-45 évben nem volt negatív infláció Magyarországon, nem csökkentek statisztikailag kimutathatóan a fogyasztói árak - mondta Balogh László, hozzátéve, hogy az infláció kedvező alakulásához hozzájárult a forint erősödése, a magyar gazdaság stabil növekedése, az adósságállomány csökkenése és a pénzügyi egyensúly javulása is. 
Balogh elmondta, hogy 2014 szeptembere óta negatív az infláció, ugyanakkor túl sokáig ez a folyamat sem lehet kedvező. A negatív szám fokozatosan közelít a nullához, illetve ahhoz a ponthoz, ahol az infláció értéke az inflációs célt el fogja érni - hívta fel a figyelmet.
Az NGM közleményében hangsúlyozza: a tartósan alacsony infláció kedvező a bérből élőknek és a nyugdíjasoknak is, mert emelkedik a jövedelmük vásárlóértéke. A növekvő reáljövedelmek a fogyasztás és a megtakarítások bővülését erősítik, ezek pedig a gazdasági növekedést segítik.
A vállalkozások számára a mérsékelt inflációs környezet növeli a kiszámíthatóságot. Az alacsony infláció lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ami könnyíti a cégek és az új beruházások finanszírozását, amely végül szintén a gazdasági teljesítmény bővülését vonja maga után - emelte ki a tárca.
Bár márciusban már jelentősen drágult az üzemanyag, az olajárak továbbra is messze elmaradnak a korábban jellemző szinttől, ami jelentősen meghatározza az európai és a hazai inflációs folyamatokat - tették hozzá a közleményben.
Az NGM közölte, hogy a következő hónapokban fokozatosan élénkülő árdinamikára számít, így az év második felében pozitív tartományba kerülhet a mutató, de várakozásaik szerint így is egész évben mérsékelt marad az infláció. A KSH szakértője hozzáfűzte, hogy az üzemanyagok havi szintű áremelkedése önmagában 0,4 százalékponttal emelte a teljes inflációt. Mináry Borbála kiemelte: a hatósági energiaáraknál májusban kiesik a tavalyi gázárcsökkentés a bázisból; ez megemelheti az inflációt, áprilisban pedig emelkedik a dohányáruk jövedéki adója, aminek hatása az azt követő hónapokban ugyancsak beléphet, felfelé ható tényező lehet. 
A maginfláció a szezonálisan kiigazított adatok szerint márciusban az előző hónaphoz képest szinten maradt, tavaly márciushoz képest pedig az előző havival megegyezően  1,0 százalékos volt. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,5 százalékos havi emelkedést  és évi 0,2 százalékos csökkenést jelez.  
A tavaly márciusihoz  viszonyítva az élelmiszerek ára összességében nem változott. Ezen belül drágult többek között a tojás (7,1 százalék), a házon kívüli étkezés (2,3 százalék) és az étolaj (2,0 százalék). Csökkent a cukor (18,8 százalék), a sajt (3,9 százalék), a liszt (3,2 százalék), valamint a baromfihús (1,8 százalék) ára. A szeszes italok áremelkedését a tömény italok 8,3 százalékos drágulása okozta, a bor és a sör olcsóbb, mint tavaly,  a dohányáruk 2,7 százalékkal kerülnek többe. 
A szolgáltatásokért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a közlekedési szolgáltatások ára 1,9 százalékkal nőtt, a postai szolgáltatások díja 3,7 emelkedett, a telefon és az internet viszont 0,6 százalékkal olcsóbb. 
A háztartási energia ára átlagosan 5,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gáz 6,5, az elektromos energia 5,7, a távfűtés ára 3,4 százalékkal csökkent tavaly márciushoz képest. 
Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) 4,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül az üzemanyagok ára 11,8 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2, a ruházkodási cikkeké átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött.
Az idei februárhoz viszonyítva az élelmiszerekért átlagosan 0,4 százalékkal kellett többet fizetni, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 3,5 százalékos drágulásának következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára nem változott az előző hónaphoz képest. 
A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak, 2,4 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,4 százalékkal kellett többet fizetni. Átlag felett, 0,8 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek ára. 
A tartós fogyasztási cikkek 0,4, a szeszes italok, dohányáruk 0,2, a szolgáltatások 0,1 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal csökkent, ezen belül a palackos gázért 2,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. 

Elemzők szerint a nyár végéig negatív maradhat az infláció
Az elemzői várakozásoknál ugyan kisebb mértékben csökkentek a fogyasztói árak márciusban, de a szakértők szerint a nyár végéig még fennmaradhat a negatív infláció, a jegybank pedig tovább csökkentheti az alapkamatot.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: elsősorban az üzemanyagok drágulása miatt lassult a fogyasztói árak csökkenésének üteme márciusban, emellett a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése is felfelé hajtotta az inflációt. Hozzátette, hogy bár éves szinten a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, havi összevetésben azonban tovább nőtt, ami véleménye szerint az erősödő keresletet tükrözi. A szolgáltatások árában szintén meglátszik a hónapok óta élénkülő kereslet.
Németh Dávid várakozása szerint a nyár végéig továbbra is negatív tartományban lehet az infláció, amely várhatóan augusztusban fordul át emelkedésbe. A szakember decemberben már 2 százalék fölötti év/éves mutatóra számít, az éves átlagos inflációt pedig 0,1 százalékra várja.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokat értékelve kiemelte, hogy a maginfláció 1 százalék maradt, ami továbbra is tükrözi az inflációs nyomás hiányát. A szakértő szerint is augusztusig folytatódhat a defláció, azonban ennek mértéke fokozatosan enyhülhet. Előrejelzése szerint az idei átlagos infláció is enyhén negatív lehet, 2016-ban pedig 2,5 százalékra nőhet. 
Kifejtette, hogy az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt. Azonban tartósan alacsony olajárak esetén további rezsicsökkentés sem zárható ki, ami további lefelé mutató kockázatot jelent. Az áremelkedést fékezik még az oroszországi élelmiszer-beviteli korlátozások is, amelyek tartósan lefelé szoríthatják az európai, és ezen keresztül a hazai élelmiszerárakat. 
Mivel az átlagos áremelkedés mértéke belátható időn belül feltehetően nem éri el az inflációs célkitűzést, így a jegybank tovább csökkentheti, majd a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot - tette hozzá Suppan Gergely.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői arra számítanak, hogy az inflációs ráta a következő hónapokban is nulla százalék körül ingadozhat, és csak az év végén kerülhet stabilan a pozitív tartományba, "ha az olajár nem szól közbe". 
Amennyiben a forint jelentősen erősödne az elkövetkezendő hetekben-hónapokban, az veszélyt jelentene a jegybank inflációs céljára, aminek következtében a monetáris tanács a márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklust elnyújthatja egészen addig, amíg a forint újra el nem kezd gyengülni - fejtették ki kommentárjukban.