Tavaly novemberben az építőipari termelés volumene 14,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 2,5, az egyéb építményeké 25,7 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az iparág teljesítményének visszaesése döntően a bázishatás miatt mélyült az októberi 12,8 százalékos csökkenést követően. Az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedett az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 3,1 százalékkal emelkedett, ezzel szemben az egyéb építményeké 37,6, a speciális szaképítésé 6,6 százalékkal visszaesett tavaly novemberben az előző év azonos hónapjához képest. A megkötött új szerződések volumene 28,2 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,1, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 34,9 százalékkal csökkent. A KSH tájékoztatójában hozzátette, az építőiparban a nagy értékű, hosszú megvalósulási idejű szerződések hónapról hónapra jelentős változást okozhatnak a volumenindexekben. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene november végén 24,0 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 58,8 százalékkal nagyobb volt. Az év első 11 hónapjában az építőipari termelés volumene 19,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Szakértők: Lassan kezd stabilizálódni az építőipar
Az építőipar teljesítménye tavaly novemberben is csökkent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor lassan elkezdett stabilizálódni az ágazat - kommentálták a KSH legfrissebb adatait a szakértők hétfőn.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek kifejtette: a tavaly novemberi adatokon még érződik, hogy csökkentek az uniós támogatásból megvalósuló beruházások, de várakozása szerint az idei tél végére, tavasz elejére az építőipar teljesítménye éves összevetésben már stagnáló, vagy enyhén növekvő ütemet mutathat.
A szakértő úgy véli, a növekedést döntően határozza majd meg, hogy mennyire tudják az uniós források felpörgetni az építőipart, de emellett kormányzati intézkedések, például a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) is ösztönzően hathatnak az ágazat teljesítményére.
Ürmössy Gergely szerint ugyanakkor az építőiparban rövid és hosszú távon is szűk keresztmetszet lehet a munkaerőhiány.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt emelte ki, hogy egészségesebb szerkezetű növekedés jöhet az építőiparban, az uniós pénzekből finanszírozott beruházások mellett a lakásépítések is hozzájárulhatnak várható bővüléshez. Az ingatlan.com már most 400 olyan társasház-fejlesztésről tud, amelyek lakásait értékesítik a piacon.
A szakember kommentárjában hangsúlyozta: az épületépítések alágazat tavaly novemberig a korábbi évekhez képest jobb eredményt ért el, ez azonban még kevés volt ahhoz, hogy az egyéb építményeknél bekövetkezett, főként az uniós beruházások tavalyi hiánya miatti visszaesést ellensúlyozza. Balogh László ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy 2017-ben és 2018-ban az épületépítések markánsabban jelennek majd meg az építőipari adatokban.
Tavaly novemberben a hó végi szerződésállomány volumene az épületépítések esetében 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakás- és épületépítések kedvező helyzetét mutatja az is, hogy legutóbb 2013-ban volt példa arra, amire 2016 első tizenegy hónapjában, az épületépítések több mint 917 milliárd forintos termelési értéke meghaladta az egyéb építmények 682 milliárdos összegét - jelezte a szakértő.
Az uniós forrásokból induló beruházások az egyéb építményeknek is lökést adhatnak, az egyéb építményeknél várható felfutásra utal, hogy tavaly novemberben a hó végi szerződésállomány volumene csaknem 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - mutatott rá Balogh László.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatokból látszik a magasépítés folyamatos növekedése, ahol az erősebb hatás 2017 elejétől várható.
A szakember szerint a magasépítés területén kivitelezői szemmel jól érezhető a megnövekedett építési kedv, ami ugyanakkor munkaerőhiánnyal ütközik szembe - közölte. A két ellentétes hatásból eredő problémák az idén várhatóan erősödnek majd, emiatt hosszabb kivitelezési időkkel és az árak emelkedésével kell számolni - fejtette ki kommentárjában.
Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development Zrt. vezérigazgatója szerint bár a 2016-os adatok még nem jelzik a felfutást, de a 2017-es statisztikákban biztosan megjelenik majd a keresletnövekedés hatása. Hozzátette ugyanakkor, hogy az építőipari kapacitás a válság alatt számottevően csökkent, így a rendelkezésre álló munkaerő már nem elég a megnövekedett kereslet kiszolgálására.
A jelentős munkaerőhiány és a garantált bérminimum emelése az építőiparban számottevő bérnövekedést eredményezett, és ennek a folyamatnak még messze nincs vége - fogalmazott Tatár Tibor.
A szakember úgy látja, hogy nagyrészt emiatt nőttek a kivitelezési költségek, de a Futureal tapasztalatai szerint a megnövekedett kereslet miatt az építőanyagárak is emelkednek. Ezek együttes hatásaként a szakember arra számít, hogy 2017-ben a kivitelezési költségek 15-20 százalékkal nőhetnek éves összevetésben - áll a kommentárban.
