Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 848,3 milliárd forint volt tavaly, ami 388,9 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbinál - erősítette meg részletes jelentésében az előzetes adatokat hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Adorján Richárd: Csökkent az államadósság is
Elsősorban a foglalkoztatáshoz köthető bevételek növekedésének köszönhető, hogy a tavalyi költségvetési hiány lényegesen alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál - erősítette meg az NGM jelentésében foglaltakat Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán. Ismertette: a költségvetés bevételi oldala a kormány terveinél is jobban alakult, elsősorban a foglalkozáshoz köthető bevételek emelkedtek jelentősen. 2015-höz képest 490 milliárd forint volt a többletbevétel tavaly, ebből 300 milliárd a foglalkoztatottság és a bérkiáramlás növekedésének köszönhető.
Személyi jövedelemadóból az adókulcs 1 százalékpontos csökkentése ellenére is több folyt be, mint 2015-ben és jelentősen nőtt a szociális hozzájárulási adóból származó bevétel is - közölte. Hozzátette: kiadási oldalon a jól megtervezett és feszesen végrehajtott költségvetés is szerepet játszott a hiány mérséklésében.
Adorján Richárd az államadósságról szólva elmondta, hogy pontos számokat egyelőre nem tudni, de az elmúlt év végén 74 százalék körül alakult a GDP-arányos államadósság, azaz csökkent a 2015 év végi 74,7 százalékról.
Az idei költségvetéssel kapcsolatban a helyettes államtitkár kijelentette, hogy egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél.
A két év közötti különbség főként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó magasabb adóbevételekre vezethető vissza, amely a kedvező gazdasági folyamatoknak és a gazdaságfehérítő, valamint foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek köszönhető - fűzte hozzá a jelentés.
Az NGM jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányzati szektor GDP-arányos uniós módszertan szerint számolt hiányát mutató adat - az önkormányzatokkal és a kormányzati szektorba besorolt nem államháztartási szervezetekkel, valamint az egyéb módszertani korrekciókkal együtt - március végén válik teljeskörűvé, és az Európai Uniónak hivatalosan megküldött jelentésben jelenik majd meg.
A központi költségvetés 771,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zárták a múlt évet. A központi alrendszer - államháztartás önkormányzatok nélkül - tavaly decemberi pénzforgalmi hiánya 907,6 milliárd forint volt a 2015. decemberi 266,4 milliárd forinttal szemben. A tavaly decemberi kiadások jelentős emelkedését az uniós kiadások növekedése mellett a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is okozták - közölte az NGM.
A központi költségvetés 760,7 milliárdos decemberi hiánya 585,4 milliárd forinttal nagyobb az egy ével korábbinál. A bevételek 170 milliárd forinttal 1904,4 milliárdra emelkedtek, a kiadások 756 milliárddal 2665 milliárd forintra, ami azt jelenti, hogy a teljes évi kiadás 20,2 százaléka esett az év utolsó hónapjára. Az uniós támogatások kifizetései 692,7 milliárd forintot tettek ki, ami az egész éves 2099,5 forintnak hajszállal kevesebb, mint egy harmada.
A központi költségvetés tavalyi egész éves bevétele 428,7 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Lényegesen, 134,3 milliárd forinttal 683,1 milliárdra növekedtek az előző évhez képest a társasági adóból eredő bevételek. Az általános forgalmi adó bevételek viszont mindössze 4,6 milliárd forinttal emelkedtek és 3290,3 milliárd forintra rúgtak és a jövedéki adóból is csak 13,4 milliárddal folyt be több, összesen 1011,8 milliárd forint. A személyi jövedelemadóból befolyt 1717,6 forint 29 milliárddal több a tavalyelőttinél, amit a nagyobb bérkiáramlás és az adókulcs csökkentésének ellentétes hatásával magyarázott az NGM.
A tranzakciós illetékből tavaly befolyt 199,1 milliárd forint 8,6 milliárddal elmaradt az egy évvel korábbitól, a pénzügyi szervezetek különadója 73,2 milliárd forint volt, kevesebb, mint fele a 2015-ös 149,6 milliárdnak.
Az uniós támogatások utólagos megtérítése elnevezésű mérlegsoron 344 milliárd forint volt a tavalyi bevétel a 2007-2013-as programozási időszak programjait érintő elszámolásokra. Fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása címen 634 milliárd jelent meg, alig több mint fele a 2015-ös 1249,8 milliárdnak. Ebből is 111,5 milliárd decemberben érkezett, sőt érkeztek olyan tételek is, amelyek "költségvetésbe történő beutalása csak 2017 elején fog megtörténni" - olvasható a jelentésben. A kiadási oldalon az uniós programok támogatására tavaly kifizetett 2099 milliárd forint 703 milliárd forinttal kevesebb a 2015-ösnél.
A lakástámogatásra kifizetett 148,2 milliárd forint 39 milliárddal több az előző évinél. A kamatkiadások 87,4 milliárddal 1118,2 milliárd forintra csökkentek, de a kamatbevételek is 83,9 milliárddal zsugorodtak, így a kamategyenleg alig javult - derül ki az NGM jelentéséből.
