Csökkenő pályán a fogyasztói árak

MNB: az üzemanyagárak fékezik az inflációt
Szeptemberben a teljes kosárra vetített éves infláció 0,4 százalékponttal csökkent, a maginfláció 0,1 százalékponttal nőtt augusztushoz képest, az előbbit a világpiaci olajárak érdemi esése miatt az üzemanyagok árának 5,1 százalékos csökkenése, a maginfláció emelkedését pedig az iparcikkek drágulása okozta - állapította meg a csütörtökön megjelent szeptemberi inflációs adatokat elemezve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A tejtermékek árcsökkenése szeptemberben önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte az éves inflációs rátát,  tette hozzá az elemzés emlékeztetve az uniós tejkvóta eltörlésének hatására. Az inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott mutatók szintje változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,1 százalékponttal 1,1 százalékra emelkedett, a keresletérzékeny termékek inflációja az augusztusi 1,8-ról 1,9 százalékosra emelkedett, míg a ritkán változó árú termékek éves inflációja 2,2 százalékról 2,0-ra esett. Az MNB elemzése szerint mind a tartós, mind a nem-tartós iparcikkek ára növekedett tavaly szeptemberhez képest, de az emelkedés dinamikája az alacsony importárak árleszorító hatása miatt változatlanul mérsékelt. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai mérséklődtek. Az árindexet az elmúlt hónapokban érdemben befolyásolta a tej és a tejtermékek árcsökkenése az uniós tejkvóta eltörlése miatt. A tejtermékek árcsökkenése szeptemberben önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte az éves inflációs rátát. (A KSH adatai szerint a tej ára 12,4 százalékkal esett tavaly szeptember óta és egyedül szeptemberben 1,7 százalékkal augusztushoz hasonlítva.) A feldolgozatlan élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,8 százalékkal növekedett augusztushoz viszonyítva, amit elsősorban a friss zöldségek áremelkedése magyarázott. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek. Az MNB korábban azt is bejelentette, hogy a 10 órakor megjelenő, kibővült inflációs elemzéshez kapcsolódva 10 és 12 óra között élőben, egy online kommunikációs chatfelületen keresztül lehet kérdéseket feltenni az MNB inflációs elemzéseket vezető szakértőjének.

A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal emelkedett szeptemberben a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezen belül egyebek mellett nőtt az idényáras élelmiszerek ára, 16,3 százalékkal a burgonyáé, a friss zöldségé, gyümölcsé, 8,3 százalékkal az étolajé és 5,3 százalékkal a tojásé. Csökkent viszont 5,8 százalékkal a cukoré, 12,4 százalékkal a tejé, 11,3 százalékkal a sajté. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek, ezen belül a tömény italok 10,4, a borok 1,0,  a sörök 1,5 százalékkal drágultak, a dohányáruk ára 4,2 százalékkal emelkedett. 

A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energiáé 5,6, a távfűtésé 3,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de legjobban a palackos gáz ára csökkent, 12,8 százalékkal.  

Az egyéb cikkekért - lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek - 6,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagokért 17,0 százalékkal. A szolgáltatások 2,0, a tartós fogyasztási cikkek 1,5 százalékkal drágultak. A szolgáltatások árszintjét az üdülési költségek 7,4 százalékos és a postai szolgáltatások 3,7 százalékos emelkedése húzta. Augusztushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött. 

A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,4 százalékkal. Az egyéb cikkek ára átlagosan 2,3, ezen belül a járműüzemanyagoké 5,1 százalékkal csökkent. A szolgáltatások ára 0,6 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatások 5,3 százalékkal kerültek kevesebbe. 

Elemzők: átmenetileg csökkent negatív tartományba az infláció szeptemberben

A szeptemberi mínusz 0,4 százalékos inflációs adat alacsonyabb a piaci várakozásnál, az elemzők azonban átmenetinek tekintik a negatív tartományba csúszást és éves átlagban nulla százalék körüli inflációra számítanak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a magyar gazdaságot visszafogott inflációs folyamatok jellemzik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölte: szeptemberben 0,4 százalékkal alacsonyabb volt a fogyasztói árak átlagos szintje, mint egy évvel korábban, augusztushoz viszonyítva pedig 0,6 százalékkal csökkentek az árak.A piaci várakozás mínusz 0,1 százalékos éves infláció volt szeptemberre.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a vártnál alacsonyabb inflációt az élelmiszerárak és szolgáltatói árak vártnál kisebb növekedése okozhatta. Az elemző szerint az idei átlagos infláció nulla százalék közelében lehet. Az élelmiszerárak egy év alatt 0,8 százalékkal emelkedtek, azonban az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek. Egy év alatt a háztartási energiaárak 2,7 százalékkal, az egyéb cikkek árai 6,9 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak 17 százalékkal csökkentek.

A Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban döntően bázishatások miatt újra növekedésnek indulnak az árak. Várakozásai szerint az emelkedés mérsékelt marad, decemberig 1,6 százalékra nőhet az infláció az üzemanyagárak tavaly év végi jelentős csökkenése miatti bázishatás következtében, ami januárban lehet a legerősebb. Ekkor 2,5 százalék közelébe emelkedhet az infláció, majd később 2 százalékra mérséklődhet.

A fogyasztói árindex Suppan Gergely szerint a jövő év második felében kúszhat újra 2,5 százalék fölé, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat. A makroelemző jövőre 2,4 százalék közeli átlagos inflációt vár, hozzátéve: a jövő évi inflációra enyhe lefelé mutató kockázatot jelent a sertéshús áfájának csökkentése.

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint már októberben nulla százalék körüli, de pozitív tartományban lehet a fogyasztói árindex. A tavalyi rezsicsökkentés hatásának kiesése miatt a következő időszakban az infláció gyorsulására lehet számítani - tette hozzá.

A CIB Bank elemzői is úgy vélik, átmeneti a fogyasztói árak negatív tartományba csúszása, november-decemberben már érdemi emelkedés lehet, deflációs veszély nincs. Mint írják, az éves átlagos infláció nulla közelében, akár enyhén negatív tartományban lehet. Jövőre továbbra is 2 százalékot alulról közelítő inflációt várnak az elemzők.     

A CIB kommentárja szerint a vártnál alacsonyabb infláció nem valószínű, hogy újra felvetné a kamatcsökkentési ciklus újraindításának lehetőségét az árváltozások szerkezete miatt - különösen, mivel a tartalékráta december 1-jétől hatályos módosítása egyébként is monetáris lazítás jelent.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői kiemelték: továbbra is az üzemanyagok árának - havi  5,1 százalékos - mérséklődése húzza le leginkább a fő mutatót. Deflációs kockázat továbbra sincs, a maginfláció 1,3 százalék volt szeptemberben - írják. Mellette a szolgáltatások ára csökkent kis mértékben, havi alapon 0,6 százalékkal augusztushoz képest, amely elsősorban szezonális hatásoknak köszönhető. 

Az Erste elemzői szerint a következő hónapokban már pozitív tartományban lehet a mutató, bár még mindig nyomott inflációs folyamatokra számítanak. A fő szám folyamatosan emelkedhet év végéig, így decemberbe meghaladhatja a 1,5 százalékot, az év egészére nézve szintén nulla százalék közeli átlagos inflációs rátával számolnak. Várakozásaik szerint legalább 2016 végéig változatlan marad az 1,35 százalékos jegybanki alapkamat, míg a döntéshozók 2017 harmadik negyedévére teszik az első kamatemelés időpontját.

Az NGM közleménye szerint az év egészében a konvergenciaprogramban közölt nulla százalék körül alakulhat az infláció. Az üzemanyagárak nagymértékű csökkenése mellett a tavaly indult ingyenes tankönyvrendszer is szerepet játszott az árak alakulásában az NGM szerint. 

A csökkenő árszínvonalnak köszönhetően növekszik a bérek és a nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet - áll a gazdasági tárca közleményében.