Gazdaság
Csökkenő adó mellett több jut a családok támogatására
Kedvező pénzügyi változást hozhat az idei év
Az idén tovább bővül a családtámogatási rendszer. Ez utóbbi kiterjesztésével tízmillió forintos vissza nem térítendő és tízmillió forintos kedvezményes kamatú támogatást kérhetnek a három gyermeket vállalók lakhatásuk rendezéséhez. Negyvenmilliárd forinttal több pénz jut a nyugdíjakra, 11,4 milliárd forinttal toldják meg a gyermekétkeztetést, és az eddiginél 138 milliárd forinttal többel az életpályamodellekre szánt összegeket. Kedvező pénzügyi változást hozhat az idei év, számos adóváltozással egyetemben.
Az eddig ismert családi otthonteremtési kedvezmény (csok) alakult át úgy, hogy a három gyermeket (akár előre, akár örökbefogadással) vállalók, vagy ennyivel már rendelkezők tízmillió forintot kaphassanak új építésű lakásra. A két gyermeket vállalók esetében ez 2,6 millió forint lesz.
A tízmilliós összeg mellé vehető igénybe – várhatóan a hónap végétől – az új állami kamattámogatott (ugyancsak akár tízmilliós) lakáshitel, maximum háromszázalékos kamattal. Büntetett előélet, mindkét házastárs esetében negyven év feletti életkor kizáró körülmény. Az új szabályozás szerint azok is igénybe vehetik az új csok-ot bizonyos feltételekkel, akiknek már van saját lakásuk vagy házuk. A hitelfelvételhez a bankok megvizsgálják az ügyfelek hitelképességét, akik ezen megfelelnek, azok vehetik igénybe jelzálogjog bejegyzése és elidegenítési/terhelési tilalom mellett. Előre is lehet vállalni a gyermekeket. Az örökbefogadott gyermekek ugyanúgy számítanak. Egy gyermek mellett használt lakás megvételéhez akár hatszázezer forintra jogosult lehet a család, két gyermek esetén a legmagasabb összeg egymillió 430 ezer forint, három gyerek esetén kétmillió-kétszázezer forint érhető el, négy vagy több gyerekre kétmillió 750 ezer forint a maximális összeg.
Változik a lakásáfa
Mostantól a korábbi 27 százalékról öt százalékra csökken az új építésű lakóingatlanok forgalmi adója a 2016–2019 közötti négyéves időszakra. A megkurtított áfakulcs ettől az évtől az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a százötven négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb háromszáz négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között nem telt el két év. A törvény emellett kimondja, hogy a legfeljebb háromszáz négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni.
Mérséklődő adóterhek
A személyi jövedelemadó (szja) területén a legjelentősebb, minden magánszemélyt érintő változás az egyszázalékos szja-csökkentés, ami a személyi jövedelemadó 16 százalékos kulcsának 15 százalékra mérséklését jelenti. Kamatjövedelem esetében ha a juttatást megalapozó időszak, például egy lekötés 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történik, akkor a 15 százalékos adókulcs a 2016-os időszakra eső jövedelemre már arányosan alkalmazandó. Az szja mértékének csökkentésén túl idén elkezdődik a kétgyermekesek családi kedvezményének négy éven át tartó folyamatos növelése, amelynek során a kedvezmény adójóváírásra átszámítva a jelenlegi tízezer forintról húszezer forintra nő gyermekenként.
A módosítások a jövőben folyamatosan biztosítják majd az szja-kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok számára is.
Módosul a társasági adó
Az idei évtől bevezettek egy új kedvezményt, az úgynevezett növekedési adóhitelt, amelynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni. Ez csak akkor vehető igénybe, ha a társaság az adóévben és az azt megelőző három évben már működött és nem alakult át, továbbá ha az adózás előtti eredmény eléri a megelőző adóévi eredmény abszolút értékének ötszörösét. Növekedési adóhitel először a 2015-ös adóév vonatkozásában alkalmazható.
Szintén kedvező változás, hogy januártól már a tárgyévben visszatérített bírság, illetve egyéb, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is csökkenti az adóalapot.
Újdonságok az áfában
Az általános forgalmi adót (áfa) érintő legjelentősebb változás, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása. Idén már teljes körűen él az új szabály, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások nem kezdték meg időben erre a felkészülést, pedig a legtöbb cégnél ez számlázó, illetve könyvelési rendszerfejlesztést vagy átállítást, valamint szerződésmódosításokat is igényelhet. Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a korábbi fizetési határidőtől eltérően a főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Mostantól már a számlázóprogramoknak új, az adatexportot lehetővé tévő funkció- val is rendelkezniük kell, amely lehetőséget ad a dátumtartomány, illetve sorszámtartomány szerinti adatkinyerésre.
Kapcsolt vállalkozások
A 2015-től megváltozott transzferár-dokumentációra vonatkozó kötelezettségeket az idén készülő dokumentációknál már figyelembe kell venni. Így például a szokásos piaci ártartomány meghatározásakor az adatbázisszűréseknél bizonyos esetekben kötelező lesz az interkvartilis használata. (Az interkvartilis egy statisztikai mutatószám, amelynek a használatával kapcsolatos adóhatósági eljárások – szabályozás híján – több jogvitát kavartak a transzferár nyilvántartásra kötelezett társaságok és a NAV ellenőrei között – a szerk.)
Változott a kapcsolt vállalkozási definíció is, így bővebb lehet a dokumentálandó ügyletek köre, mint eddig, mert az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is kapcsolttá válhatnak a vállalkozások.
Átalakuló adóhatóság
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkáját idéntől a szaktárca államtitkársága irányítja majd, mégpedig úgy, hogy a minisztériumi államtitkár egyben a hivatal vezetője is lesz. A NAV háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul. A központi irányítóegység a nemzetgazdasági tárca berkeiben működik tovább. Mindezzel párhuzamosan megszüntetik az adóhivatal hét régiós igazgatóságát, így a jelenlegi 23 ezer fő helyett kisebb létszámmal működhet tovább.
Bevezetik az adózói minősítést: a megbízható kategóriába sorolódó adózók esetében az általános bírság maximum ötven százalékát szabhatja majd ki a hatóság. Az ilyen cégek számára 45 napra csökken az áfakifizetés határideje. A kockázatos adózók esetében ezzel szemben a bírság minimum az általános ötven százaléka lehet, ezenfelül mérlegelhet csak a hatóság, és az áfakifizetés esetében is rosszabb helyzetben lesznek: a kiutalás mindenképpen 75 napos határidővel történik majd. Az adózói minősítés csak cégbíróságon bejegyzett szervezetek számára elérhető – így például az egyéni vállalkozók eleve kimaradnak a lehetőségből.
Kedvezőbb a bankok helyzete
Mostantól már új számítás hatályos. A kormány a bankok hitelezési aktivitásának növekedésére számít, továbbá arra, hogy a lépés hozzájárul a gazdasági fellendüléshez. A bankadó alapja idén az adott pénzintézet 2009. évi korrigált mérlegfőösszege, az adó felső kulcsa pedig további hét bázisponttal csökken, így az eddigi 0,31 százalékos terv helyett 0,24 százalék lesz. Az alsó kulcs változatlan marad, ötvenmilliárd forintig 0,15 százalék. A kormány a költségvetés helyzetét szem előtt tartva ragaszkodott ahhoz, hogy a bankadóból bejövő közteher nagysága az idén nem lehet kisebb, mint ahogy azt a parlament elfogadta.
Javuló ellátások
A nyugellátások és egyes más ellátások 1,6 százalékos emelése több mint húsz járandóságot érint. Ilyen például az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a szolgálati járandóság, a korhatár előtti ellátás, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, a polgármesterek közszolgálati járadéka.
A rokkantsági járadék januártól érvényes havi összege 34 475 forint. Emellett az úgynevezett nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék összegének emeléséről is rendelkezik a jogszabály. Az ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani. Ha egyidejűleg több emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni, de bizonyos összeghatárokat is rögzítenek. Az intézkedés 2,6 millió embert érint. Szintén 1,6 százalékkal emelkednek a politikai rehabilitációs nyugdíjak és az 56-osok nemzeti helytállásáért adott pótlék összeghatára is.
Emelkedő bérek
A rendvédelmi dolgozók ötszázalékos béremelést kapnak. Az életpályamodell nyomán 2019-ig évente öt-öt százalékkal bővül a keresetük. A 43 ezer ember béremelésére 93 milliárd forintot fordítanak. Az életpályamodell további eleme a lakhatási, otthonteremtési támogatás, illetve egy megtakarítási célú biztosítás bevezetése. Ugyancsak új elem a becsületbíróság intézménye, amely elé azok kerülnek, akiknél felmerül a szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára bevezetik a tisztjelölti jogviszonyt.
A felsőoktatásban három lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő. Első lépésként mostantól 15 százalékkal. Ezt 2017-ben és 2018-ban is öt-öt százalékos béremelés követi. Összességében – a korábbi emelést alapul véve – 27 százalékos növekedésre számíthatnak az itt dolgozók. A bértábla rendezésének költsége három évre 15,2 milliárd forint, ezt teljes egészében a költségvetés állja. A tavalyi októberi adatok szerint mintegy 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése. Az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437 300 forint, ez most 503 ezer forintra, 2017–ben 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot.
Bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem kilencszáz érintettnek átlagosan harminc-negyven százalékos, havi nettó negyven-hatvanezer forintos béremelkedést jelent.
A szociális és az egészségügyi területen dolgozók is béremelésre számíthatnak az idén. Mostantól csaknem 13 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi szakdolgozók béremelésére.
A minimálbér is nő: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított minimálbér a havi bér alkalmazása esetén 111 000 forint, heti bér esetén 25 50, napibér esetén 5110, órabér alkalmazása esetén 639 forint. A garantált bérminimum a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében jövőre havi bér alkalmazásánál 129 000 forint, heti bér esetén 29 690, napibér esetén 5940, órabér esetében 742 forint lesz.
Jut pénz sportra is
Idén a Hungaroring Sport Zrt. 12,02 milliárd forint támogatásban, a Nemzeti Olimpiai Központ 35,88 milliárd forintban részesül. A sportági fejlesztési koncepciók megvalósítása 10,66 milliárd forint, a budapesti vizes-világbajnokság létesítményfejlesztéseire 27,27 milliárd jut. Az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására, az MLSZ támogatására hétmilliárd forint áll rendelkezésre. Kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatására 4,02 milliárd jut. A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 3,68 milliárd áll rendelkezésre. A tornaterem-építési programra 2,97 milliárd forint jut. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatása 2,61, a Bozsik Stadion 2,94, a Diósgyőri Stadion 2,64 milliárd forintban részesül.
Fontosabb elkülönítések
Idén a rendkívüli kormányzati intézkedésekre százmilliárd forintot tettek el, és lesz országvédelmi alap is, ami szintén százmilliárd. A foglalkoztatási alap költéseiben az álláskeresési támogatások csökkenésével számolnak, és bár több pénz megy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, az egyetemek finanszírozása stagnál. A Szociálpolitikai Alap költései 3,4 százalékkal csökkennek. A gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésére százmilliárdot költenek, a közúthálózat fenntartására hatvanmilliárdot. Hatmilliárd forinttal több, 45,2 milliárd megy a külképviseleteknek, és több pénzt szánnak a külföldi diákok ösztöndíjára is, a 2015-ös 1,5 milliárd után 5,5 milliárd forintot.
Illetékmentes okmányok
Megszűnt a személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, akárcsak a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát. Ugyancsak illetékmentesen lehet oktatási igazolványhoz, mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványhoz jutni, ahogyan népi iparművészeti igazolványhoz is. Szintén nem kell fizetni a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételéért. Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki.
Illetékmentesen állítják ki a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása, és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás.
Az állampolgároknak az építési engedélyeket is ingyen adják ki a jövőben, ha az építendő ház nem nagyobb 160 négyzetméternél. A változtatás emellett csökkenti az örökléssel összefüggő tulajdonjog és haszonélvezeti jog költségeit is. Az adóhatósági igazolásokat is ingyenesen adják majd ki. A vállalkozásoknak a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.
Megjelennek az első elektronikus, többfunkciós személyazonosító igazolványok. A megújult igazolványok a TAJ-kártyák és az adóazonosítók funkcióit is ellátják. Egyszerre csak egy funkciót lehet majd használni, a kártyán tárolt adatokhoz való teljes hozzáférésre nincs lehetőség, ezzel akadályozzák meg, hogy több adat is hozzáférhető legyen az arra nem jogosultak számára.
Röviden
- A Fővárosi Önkormányzat a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra.
- Mostantól 1100 milliárd forintnyi közlekedési beruházás indulhat el az országban, erre a tervek szerint 670 milliárdot ki is fizetnek az idén.
- A közműadót érintő változás, hogy átmeneti mentesség vonatkozik az új nyomvonalon létesített közművekre és a már meglévő, szélessávú internetet biztosító vezetékekre vonatkozó fejlesztésekre is.
- A helyi adók esetében is változások következnek be jövőre, az önkormányzatok mentességet vagy kedvezményt biztosíthatnak a húszmillió forintnál kisebb adóalappal rendelkező védőnők és orvosok számára.
- Az Eximbank-támogatásra húszmilliárd, tőkeemelésre még húszmilliárd jut az idén.
- A Paks II. Atomerőmű-fejlesztő Zrt. tőkeemelésére az idén 113 milliárd forintot tervez a kormány.
- A munkavállalót mostantól legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg belföldi kiküldetéskor. A gépkocsivezetők napidíjátalányt kaphatnak, amelynek az összege háromezer forint.