Csökken a termőterület

A szervezet a termésmennyiség évenkénti ingadozásával, az ipari alma össz­termésen belüli magas arányával, a csökkenő termőterülettel és a korszerűnek minősülő ültetvények csekély mennyiségével magyarázza a helyzetet – számolt be a távirati iroda. Szerintük a hazai almatermés évente átlagosan 550–600 ezer tonna, és az utóbbi években 200–920 ezer tonna között mozgott.

Ez az ingadozás komoly akadálya a piacok építésének és megtartásának. Emellett a magyar almatermés hasznosítási aránya is gyenge: az ipari felhasználású gyümölcs kétharmadát teszi ki a teljes termésmennyiségnek, amely az unión belül éppen fordított.

A szakmaközi szervezet tegnapi közleményében rámutat, hogy 2002 óta elveszett az ültetvényfelület mintegy negyven százaléka. Emellett csak húsz százalék a korszerű és versenyképes ültetvények aránya, a fennmaradó rész változó sikerrel művelt terület.

Tavaly a közepesnél gyengébb termést, 510 ezer tonnát takarítottak be a gazdák, mert húsz–harminc százalékos kiesést okoztak a tavaszi fagyok.

Az idei termés az átlagosnál is gyengébb minőségű, várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet az előrejelzések szerint. Szakértők arra számítanak, hogy 2017 őszén az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40–140 forint körül alakulhat a termelői ársáv, míg a léalmánál kilónként nettó tíz–negyven forint lehet.