Akik nem ingatlanvásárlásba vágnak bele, hanem egyenesen építkezésbe, azok akár további ötmillió forintos állami támogatásban is részesülhetnek januártól a kibővített családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellett.
Nemcsak a 10+10 millió forintos lehetőség, hanem az ötmillió forintos áfa-visszatérítés is megmozgatta az új otthonban gondolkodók fantáziáját. A Portfolio.hu azt írta, a gyakorlatban ez a következőképp néz ki: ha az építkező magánszemély fogad egy generálkivitelezőt, és az kulcsrakészen elkészíti a kívánt ingatlant, akkor a magánszemély az ötszázalékos alacsonyabb áfakulcsban részesülhet az előnyös kormányzati döntésből, míg aki magánépítkezőként saját maga bízza meg a különböző szakembereket, veszi igénybe a különböző szolgáltatásokat – kőműves, ács, festő –, és maga szerzi be a szükséges anyagokat, az a rendelet szerint jogosult legfeljebb ötmillió forintos áfa-visszatérítésre.
Az adó-visszatérítési támogatás saját célra építkező természetes személyeknek kíván támogatást nyújtani. A támogatás mértéke a számlák áfatartalma, de maximum ötmillió forint. Fontos, hogy a már folyamatban lévő építkezésekre is lehet alkalmazni az adó-visszatérítési támogatást.
Ha a magánszemély generálkivitelezőtől rendeli meg a szolgáltatásokat, és tőle veszi át kulcsrakészen az új ingatlant, adó-visszatérítési támogatásra nem jogosult, hiszen a vásárló az alacsonyabb áfakulcson (az eddigi 27 helyett öt százalékon) jut hozzá az ingatlanhoz. Ha viszont bruttó megállapodás jött létre az építtető és a kivitelező között, akkor a fizetendő összegnek tartalmaznia kell az adó mértéket is. Ha ez a megállapodás már létrejött, akkor feltehetőleg az összegeket még 27 százalékos áfakulccsal kalkulálták a felek. Ekkor a vásárló kifizeti a bruttó összeget – vagyis a nettó összeg 1,27-szeresét –, és közben a kivitelezőnek a bruttó összeg 4,76 százalékát kell befizetnie áfaként. Ekkor a kivitelező élvezheti az alacsonyabb áfakulcs előnyeit.
A portál beszámolt arról is, az otthonteremtési kedvezmény nem minden esetben jár, ami az új házzal kapcsolatos: a telek például nem számít bele a bekerülési költségbe. Ám beleszámít minden (például az új ház megépítése érdekében szükséges bontás, a kerítés vagy az új házhoz vezető járda), amit kifejezetten az építkezés során hoz létre a kivitelező, és a lakáshoz kapcsolódik vagy annak lakhatóságát biztosítja.
Nagy egyetértés az otthonteremtéssel
A lakosság hetvenkilenc százaléka támogatja a kormány új otthonteremtési programját, és a megkérdezettek háromnegyede politikai meggyőződéstől függetlenül egyetért a tervekkel – közölte a Századvég Alapítvány a felmérése eredményét.
A megkérdezettek 94 százaléka hallott arról, hogy a kormány három gyermek vállalása esetén tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást ad új lakás vásárlásához és építéséhez.
A kormány átvezeti az országot a segélyezés világából a munka világába
5 perces interjú: Cseresnyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
- Több pozitív újdonság - a lakásépítési áfa csökkentése vagy éppen az állami otthonteremtési támogatás – „éri” 2016-tól az építőipart. De milyen lendületet ad ez a munkaerőpiac számára?
- Kétségtelen, hogy a lakásépítési áfa jelentős csökkentése, az állami otthonteremtési támogatások és a piaci igények növekedése mind-mind hozzájárulhat az építőipar élénküléséhez. A felsoroltak pedig még több munkahelyet biztosítanak majd.
- Hogyan segíti a foglalkoztatási helyzet alakulását a csok?
- A kibővített csok azért fontos, mert elősegíti a banki hitelezést, a lakásépítésben a beruházásösztönzést, valamint a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét. Célunk a teljes foglalkoztatás elérése, a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatási programoknak, a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhetően egyre többen dolgoznak és egyre kevesebb a munkanélküli. A csok révén még kevesebb lesz az állástalan: számításaink szerint 10-15 ezer új munkahely születhet a csok-nak köszönhetően.
- Mit jelent a teljes foglalkoztatás? Aki akar, dolgozhat?
- A baloldali kormányzás alatt megduplázódott a munkanélküliség, a polgári kormány 12 százalékról 6,2 százalékra csökkentette a munkanélküliségi rátát. Miként azt 2010-ben vállaltuk, átvezetjük az országot a segélyezés világából a munka világába. A teljes foglalkoztatási szint elérése – szakértők szerint – a 3-5 százalék körüli munkanélküliségi ráta, amelyhez egyre közelebb jutunk.
– Feltéve, ha marad a trend.
– Pontosan. Említettem, Magyarországon tavaly novemberben 6,2 százalékos volt a mutató. Ez egy százalékponttal jobb, mint egy évvel korábban. Vagyis ha ez a trend folytatódik, akkor hamarosan azt jelentheti a kabinet, hogy betartotta az ígéretét.
– Csakhogy a közhasznú munka dominál az új állások tekintetében.
- Erről szó sincs: 2010 óta több mint félmillió új munkahely létesült, és ebből 300 ezret a versenyszféra „adott”. Egyébként a kormány újabb foglalkoztatást segítő programokat indít az év első felében, elsőként a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című segítő program kezdődik el.
- Mi ennek a „lelke”?
- Ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is.
- S mennyi az annyi?
- A február 1-jén induló program tervezett keretösszege hárommilliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.
- Szakértők állítják, hogy a több százezres közmunkás-foglalkoztatás hosszú távon több bajt okoz, mint amennyi hasznot hoz!
- Nézze, vannak az országnak olyan részei, ahol az államon, önkormányzatokon kívül más nem teremt állást. A cél persze az, hogy mind többen jussanak vissza ebből a szegmensből is a reálszférába.
– Más új elemek?
– Terveink között szerepel továbbá a gyakornoki program kibővítése a szakképzettséggel rendelkező pályakezdők támogatása érdekében, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák, munkaszervezési módok bevezetése is.
SZCS
