Míg a 2007–2013-as időszakot a válságmenedzselés jellemezte, a mostani uniós ciklusban a forrásokat a gazdaság stabilizálásának, a versenyképesség növelésének szolgálatába állítottuk – közölte lapunkkal Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. Mint mondta, ennek érdekében a támogatás hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják.
A jelenlegi fejlesztési ciklusban összesen tizenkétmilliárd forintos Európai Uniós forrást használhat fel Magyarország, amelyből a kohéziós programok nagyjából kilencezermilliárdot tesznek ki, míg a mezőgazdasági termelőknek közvetlenül nyújtott kifizetések összege háromezermilliárd forint. A lényeg azonban nem is a mérték, hanem az, hogy miként használjuk fel a támogatásokat – válaszolta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára lapunk azon kérdésére, hogy melyek az alapvető különbségek a korábbi és a jelenlegi fejlesztéspolitika és uniós forrásfelhasználás között.
A korábbi, 2007–2013-as időszakot szerinte a válságmenedzselés jellemezte, a szocialista kormányok képtelenek voltak irányítani a gazdaságot. A 2010-ben felálló kormány keze is meg volt kötve a gazdaság akkori siralmas állapota miatt. Mint mondta az államtitkár, eleinte nem volt más választás, mint a forrásvesztés elkerülése, hiszen olyan állapotban vették át az uniós források rendszerét, hogy a felhasználás tartalmi kérdései ekkoriban még nem kerülhettek középpontba. Ezzel szemben a 2014–2020-as fejlesztési időszak minőségileg új szintet képvisel. Nem a források megmentésére, hanem arra koncentrálhattak, hogy mire használja fel a kormány a rendelkezésre álló keretet, hiszen nem a pénzek kiszórására, hanem hatékony felhasználására van szükség – magyarázta. Ennek szellemében átalakították az intézményrendszert, és eszerint ütemezik a lekötéseket, felhasználásokat is.
A jelenlegi fejlesztési ciklus legfontosabb eredményeként említette Csepreghy azt, hogy a gondos tervezésnek, a források kiegyensúlyozott lekötésének, azok pontos felhasználásának köszönhetően, 2014–2020-ban nem kellett, illetve kell szembenézni az előző ciklus legnagyobb veszélyével, a forrásvesztéssel. Mindehhez arra volt szükség, hogy mostanra a kormány a teljes forráskeretet meghaladó összegben hirdessen meg pályázatokat, a rendelkezésre álló keret 96 százalékát odaítéljék a kedvezményezetteknek, és a keret több mint felét kifizessék számukra. Csepreghy Nándor rámutatott, hogy a 2007–13-as, illetve a 2014–20-as időszak ugyanazon szakának adatait összevetve, azt látjuk, hogy amíg az előző ciklusban a teljes keretnek csupán 56 százalékára volt kötelezettségvállalás, addig most 96 százaléknál tartunk, a kifizetéseket tekintve pedig a jelenlegi 51 százalék áll szemben az akkori 19-cel. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet a két időszak kifizetéseinek nagyságrendbeli különbségére, hiszen míg az előző ciklusban a heti átlag kifizetés nyolcmilliárd forint volt, jelenleg ez harmincmilliárd.
Nem csak a források nagysága nőtt azonban az utóbbi években, a felhasználás hatékonysága, jellege is jelentősen változott. Az államtikár szerint míg a 2010 előtti szocialista kormányoknál nem volt koncepció a pénzek elköltése mögött, a 2014–2020-as rendszer kulcsszava a hatékony és irányzott forrásfelhasználás lett. Az uniós pénzeket a gazdaság stabilizálásának, versenyképessége növekelésének szolgálatába állították, ezt a célt szolgálja az is, hogy a jelenlegi ciklus forrásainak hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, míg ugyanez az arány 2007 és 2013 között roppant alacsony, mindössze 16 százalék volt – mutatott rá. Csepreghy Nándor elmondta, ezzel együtt cél az is, hogy a források minél nagyobb részét a hazai kis- és közepes vállalkozások vegyék igénybe, mert csak így érhető el, hogy a jelenleg exportképes vállalkozások érdemben növekedjenek. A legfrissebb adatok azt támasztják alá, hogy a kormány intézkedései jól tervezettek voltak és célt értek, ugyanis többszörösére nőtt 2014 és 2018 között az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások száma.
Az utóbbi évek újdonsága volt az uniós források előfinanszírozásának megjelenése is, amely a miniszterhelyettes szerint szintén azt segíti, hogy a magyar vállalkozások stabil, nyugodt és kiszámítható körülmények között kezdhessék meg beruházásaikat, fejlesztéseiket. Ezzel az intézkedéssel hamarabb le tudják ledolgozni a hátrányukat akár egy osztrák vállalkozással szemben – vélekedett. Csepreghy ugyanakkor rámutatott arra is, hogy csak az az állam bírja el az előfinanszírozást, amelyik gazdasága ilyen jól áll, ilyen ütemben erősödik, mint a magyar. Csak stabil államháztartás képes az előfinanszírozást megoldani – magyarázta.
Azon kérdésünkre, hogy el tudja-e képzelni a Magyarországnak járó források korlátozását az unió részéről, különböző indokokra hivatkozva, az államtitkár úgy fogalmazott: amíg néhány évvel ezelőtt arról szólt a vita, hogy 2020 után lesz-e egyáltalán kohéziós politika, ma arról szól, hogy milyen lehet, ennek elérésében pedig – természetesen más országokkal együtt – hazánknak is óriási szerepe volt. Csepreghy ennek ellenére úgy látja, a forrásmegvonás, a visszafizetés híre időről időre felmerül. Ennek jó része szerinte a magyar ellenzéki politikusok és sajtó által generált híresztelés, másik része pedig abból adódhat, hogy Magyarország elsősorban a nemzeti érdeket helyezi előtérbe, és ez helyenként nem találkozik Brüsszel elképzeléseivel. Az államtitkár mindezzel együtt úgy látja, hogy nem csak hazánkban, de a visegrádi országok között, sőt, nyugatabbra is kezd elterjedni az a gondolat, amelyet Magyarország már régóta hangoztat, vagyis, hogy le kell számolni a nettó befizető versus nettó haszonélvező szemlélettel, hiszen a nálunk elköltött, befektetett uniós forrás közvetve hasznot hoz például Németország számára is. „Annak szellemében tárgyalunk a következő költségvetési ciklusról, hogy a kohéziós források továbbra is a tagállamok fejlesztését, fejlődését szolgálják, és ez ne csússzon össze más, adott esetben politikai jellegű megfontolásokkal” – hangsúlyozta.
