Minden idők leghosszabb, 17 órás uniós csúcstalálkozóján, tegnap reggelre megszületett a megállapodás a harmadik görög mentőcsomagról. Az eurózóna pénzügyminiszterei délután azonban már ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy egyeztessenek az Athénnak nyújtható áthidaló kölcsönről.
Az estig elhúzódó ülésen a végrehajtásra munkacsoport létrehozásáról döntöttek – közölte a tanácskozást követően a testület újraválasztott elnöke.
Véget nem érő tárgyalásokkal folytatódnak a görög események. Alighogy bejelentették reggel, hogy mindkét fél elfogadta a harmadik athéni mentőcsomagról szóló javaslatot és megkezdődhetnek a tárgyalások, az előző éjszakát végigvirrasztó résztvevők délután újabb egyeztetési fordulónak futottak neki. Ezúttal arról az áthidaló kölcsönről kell dönteniük – kérdés, lapzártánkig születik-e eredmény –, amelyből a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország visszafizethetné azt a törlesztőrészletet, amellyel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé, illetve jövő hétfőn teljesíteni tudná az Európai Központi Bank (EKB) 3,5 milliárd eurós követelését. Az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek a konkrét tárgyalások.
A tegnap reggelre, hosszas vajúdás után megszületett kompromisszumot sokan úgy értékelik, Athén végül mindent „benyelt”, s a korábban még oly harcos miniszterelnök az új mentőcsomagért brüsszeli gyámság alá helyezte országát. A hétfőre virradó éjszaka Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Donald Tusk európai tanácsi elnök részvételével tartott több különtalálkozó után, reggelre Athén olyan feltételek igájába is belehajtotta a fejét, amelyektől ódzkodott, s a tárgyalások elhúzódását okozták. Ezek egyike, hogy Görögország nem kerülheti el az IMF részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett luxemburgi alap, amelybe Athénnak állami vagyont kell letétbe helyeznie. Ám ezen vagyontömeg fölött a rendelkezési jog kikerülne Görögország kizárólagos illetékességéből, és mintegy biztosítékul szolgálna a hitelezőknek arra az esetre, ha nem tudnák vagy nem akarnák teljesíteni vállalt kötelezettségeiket.
A megállapodás sikeréről beszámoló Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt hangsúlyozta, az egyezség nyomán megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap (ESM) keretéből folyósítandó újabb, a számítások szerint mintegy 80 milliárd eurós pénzügyi támogatásról. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette: nincs „Grexit”, Athén nem távozik az euróövezetből. Emellett tudatták az eurózónás vezetők, hogy Cipraszék ESM-támogatási kérelmét befogadják, s Görögország további IMF-támogatásért is folyamodhat 2016 márciusától. Eközben az Európai Központi Bank kormányzótanácsa változatlan szinten hagyta a sürgősségi likviditási támogatásból igénybe vehető források keretét. Athéni források szerin továbbra is – immár két hete – zárva maradnak a görög bankok, de azt nem árulták el, hogy meddig.
Röviden
Eltérő vélemények a megállapodásról
- A belga KBC Bank szerint az új görög mentőcsomag feltételeiről Brüsszelben elért megállapodás után is maradtak kockázatok, az egyik legnagyobb az egyezségről tartandó görög parlamenti szavazás kimenetele. Ugyanis Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek nehéz lesz elfogadtatnia az athéni parlamenttel a privatizációs alapban elhelyezendő görög állami eszközökről szóló vállalást.
- Paul Krugman, Athén hitelezőit bíráló amerikai Nobel-díjas közgazdász jelentős szerepet játszott annak a Twitter-üzenetnek a népszerűsítésében, amelyben sokan „puccsként” és Görögország pénzügyi szuverenitásának a megfosztásaként értékelték a tegnapi megállapodást, a kiemelten szigorú feltételek miatt.
- Pogátsa Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója tragédiának nevezte a brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására született megállapodást. A csomag arról szól, hogy a már felére csökkentett nyugdíjakat tovább csökkentik, „szétadóztatják” a görög turizmust, és egy olyan privatizációt erőltetnek Görögországra, amelynek öt éve nincs érdemi bevétele.
- Ewa Kopacz lengyel kormányfő úgy vélte, a görögök hatalmas árat fizetnek a populista kormány nemtörődömségéért. Az athéni kormánynak a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodásához „igen különös feltételek” fűződnek.
- Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög adósságválság ügyében elért egyezség ellenére az eddigi fejlemények súlyos károkat okoztak az euróövezet megítélésében, ráadásul korántsem vehető biztosra, hogy sikerül elkerülni a Grexitet.
- Marcel Fratscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke nagyvonalúnak tartja a Görögországnak kilátásba helyezett harmadik mentőprogramot.
