Gazdaság

Célegyenesben a pénzkifizetések

Európai eniós lehívások: egy hónapon belül elérhetjük a száz százalékot

Erőfeszítések kellenek az európai uniós pénzügyi források előző ciklusának kifizetésével kapcsolatban.

Nagy Márton 20150907
Nagy Márton (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A pályázóknak a 2007 és 2013 közötti időszakra rendelkezésre álló uniós forráskeret 92 százalékát fizette ki eddig a kormány. Szükség van erőfeszítésekre, hogy a végül el lehessen érni érni az összes forrás lehívását – hangzott el a közgazdász-vándorgyűlés EU-forrás szekciójában. A Miniszterelnökség főosztályvezetője Pichler Balázs bemutatta, hogy mely területeken kell még ezen erőfeszítéseket megtenni. Az Operatív Programok szintjén a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programmal (TIOP) vannak most a legnagyobb bajok, igaz közben a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) is kell igyekezni, hogy a menet közbeni programmódosítás után sikerüljön az összes forrás lekötése. Regionális szinten pedig az észak-magyarországi és az észak-alföldi programokban van most a legnagyobb elmaradás az augusztus végi kifizetési célokhoz képest.

A Portfólió számításai szerint a hétéves uniós forráskeret mintegy 8700 milliárd forintot tehet ki. Pichler Balázs által elmondott szám összhangban van azokkal az elemzésekkel, amelyek szerint nem a sokszor hallott 8200 milliárdos, hanem ennél nagyobb keretösszeghez célszerű viszonyítani azt, hogy most pontosan hogyan is áll Magyarország a forráslehívásban. A 8200 milliárdhoz képest ugyanis már 98 százaléknál járunk, a hétvégi állapot szerint a nyolcezres keretet már bőven átléptük. Így egy hónapon belül elérnénk a száz százalékot, de a 8700 milliárdos tényleges kerethez képest még csak 92,5 százalékon állunk. Ez a ráta a hazai intézményrendszer felől a magyar pályázók felé kifizetett összeg, miközben a Brüsszel felől beérkezett folyósítás ettől érdemben elmarad. Pichler jelzése szerint a hétéves forráskeretből az Európai Bizottsággal már 86 százaléknyi részt elszámoltunk a számlák alapján, de Brüsszel ténylegesen még csak 68 százalékot folyósított Magyarországnak. A két utóbbi szám közötti jelentős különbséget például az magyarázza, hogy idő kell a számlák után a tényleges brüsszeli kifizetésekhez.