Cél a génkezelt szója kiváltása hazánkban

A növényi eredetű fehérjeforrások közül a szójadara a legmegfelelőbb az intenzív takarmányozásra, ugyanis aminosav-összetétele igen közel áll az állati eredetű fehérjékéhez. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a minap azt mondta: jórészt a termesztéshez kötött támogatások bevezetésének köszönhető, hogy a szója termőterülete több mint kétharmaddal növekedett az utóbbi években. Hozzáfűzte: a versenyképes és fenntartható élelmiszer-termelés jövője a GMO-mentes termelésben van. Az itthon előállított GMO-mentes szójababot és szójadarát elsősorban nyugat-európai piacokon értékesítik. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint Magyarországon rekordnagyságú területen termesztettek szóját tavaly. A gazdaságok a 77 ezer hektárról 142 ezer tonna termést takarítottak be, ami a valaha elért legjobb eredménynek számít. A Közös Agrárpolitika (KAP) a 2015–2020 közötti időszak közvetlen támogatásainak köszönhetően tavaly mintegy nyolcvan százalékkal nőtt a szója termőterülete a 2014. évihez képest.

Az AKI adatai szerint a szója termőterülete és a szójatermesztő gazdaságok száma kivétel nélkül valamennyi megyében emelkedett tavaly. Optimista várakozás szerint Magyarországon legfeljebb százezer hektárra növekedhet a szójabab termőterülete öt éven belül.

A termesztési színvonal javulása mellett ez optimális esetben is 286 ezer tonna szójabab termelését teszi lehetővé, azaz változatlan állatállomány mellett is csupán az éves szójadara-szükséglet felét elégítené ki 2020-ban.

Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára néhány hete megkerülhetetlennek nevezte egy új fehérjeprogram kialakítását. Magyarországon ugyanis az állatállomány takarmányozását jelentősen befolyásolja az a kétszázezer tonna génmódosított import szójadara, amely Argentínából és Brazíliá-ból származik.

A kormány célja a GMO-s szójatermékek mihamarabbi kiváltása a hazai takarmányozási gyakorlatban. Egyébként Magyarország összesen 454 ezer tonna szójadarát importált 2014-ben. A szójadara-behozatalt ugyanakkor csökkenti, hogy a bővülő hazai növényolaj- és bioetanol-gyártás melléktermékeit egyre inkább hasznosítják, valamint a szemes fehérjenövényeket, így a szójababot, a lóbabot, a takarmányborsót és az édes csillagfürtöt növekvő mértékben termesztik.

A Magyarországon kukoricából előállított szárított gabonatörköly (DDGS) és a szintén kukoricából előállított kukoricaglutén takarmány (CGF), a napraforgódara és a repcepogácsa – mesterséges aminosavak hozzáadásával – bekeverhető a különböző állati tápokba, így korlátozott mértékben kiválthatja a szójadarát. A nemzeti élelmiszer-gazdasági programban olvasható adatok szerint már 440 ezer tonna DDGS-t és CGF-et állítottak elő itthon. (Egy tonna kukorica feldolgozása során 315–330 kilogramm melléktermék keletkezik.)

Az állattenyésztési szektornak évente 5,4 millió tonna takarmányigénye van, amiből négymillió tonna gabonafélékből, olajnövényekből és fehérjenövényekből származik, kilencszázezer tonna pedig különböző melléktermékekből áll össze. A takarmányozási kiadások ötven-hetven százalékot tesznek ki az állattenyésztés költségszerkezetéből.