Az a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexit utáni helyzetben, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és beruházási partnerség keretében folytatja tovább a gazdasági együttműködést – áll a Századvég legfrissebb elemzésben.
A távirati irodához tegnap eljuttatott dokumentum szerint az Európai Unió alapelvei közé sorolt négy szabadságelvéből Nagy-Britannia mindössze a munkaerő szabad áramlását kívánja felmondani, míg az áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását nem.
Az EU többi tagállamának sem áll érdekében elzárkózni, sőt az Egyesült Királyság jövedelmi előnyöket és a nemzetközi termelési láncba való bennmaradásukat kínálja számukra – áll Kutasi Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza és Kiss István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója által készített elemzésben.
A szerzők megjegyzik: Magyarország a Brexitnek kevésbé kitett országok közé tartozik, ezért az Egyesült Királyság kilépése nem lesz „kifejezetten erős hatással” rá; a brit kilépés talán legfontosabb következménye Magyarországot illetően a brit befizetések megszűnésével a közös költségvetés várható csökkenése lesz.
A 2020-tól kezdődő költségvetési ciklus és a jövőbeni európai uniós támogatások szintje a szigetország kilátásba helyezett távozása nélkül is erősen kérdéses volt, hiszen az egyik legnagyobb nettó befizető kilépése pedig még inkább arra ösztönözheti a többi nagy befizetőt, hogy tovább csökkentse hozzájárulásait az EU költségvetéséhez – jegyzik meg a szerzők.
Az EU többi tagállamának sem áll érdekében elzárkózni, sőt az Egyesült Királyság jövedelmi előnyöket és a nemzetközi termelési láncba való bennmaradásukat kínálja számukra – áll Kutasi Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza és Kiss István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója által készített elemzésben.
A szerzők megjegyzik: Magyarország a Brexitnek kevésbé kitett országok közé tartozik, ezért az Egyesült Királyság kilépése nem lesz „kifejezetten erős hatással” rá; a brit kilépés talán legfontosabb következménye Magyarországot illetően a brit befizetések megszűnésével a közös költségvetés várható csökkenése lesz.
A 2020-tól kezdődő költségvetési ciklus és a jövőbeni európai uniós támogatások szintje a szigetország kilátásba helyezett távozása nélkül is erősen kérdéses volt, hiszen az egyik legnagyobb nettó befizető kilépése pedig még inkább arra ösztönözheti a többi nagy befizetőt, hogy tovább csökkentse hozzájárulásait az EU költségvetéséhez – jegyzik meg a szerzők.
