Bővül a hazai állampapírpiac

– Megtakarításban átléptük a pénzügyi válság előtti szintet. Mekkora siker ez?

– Valóban túlszárnyalta a negyvennégyezermilliárd forintot a lakosság pénzügyi eszközeinek értéke a jegybank friss adatai szerint. Ez nominálértéken 67, számításaink szerint reálértéken pedig 37 százalékkal haladja meg a válság eleji, 2008-as szintet. Jó hír az is, hogy a GDP-hez képest az előző év végi 121-ről 126 százalékra emelkedett a lakosság bruttó pénzügyi eszközeinek aránya. Üröm az örömben, hogy az előző évekhez képest a gazdasági növekedéshez hasonlóan visszaesett a növekedés üteme a megtakarításoknál is.

– Mennyivel?

– Tavalyelőtt még 8,5 százalékkal, tavaly már csak 7,6 százalékkal növekedtek a megtakarítások. A reálnövekedés is kisebb volt, mint az előző két évben, de nagyjából megfelel a 2000-es évek első felében látott mértéknek. Míg 2008-ban még a – tőzsdén kívüli részvények és részesedések nélküli – pénzügyi megtakarítások 39 százaléka bankbetétben feküdt, mára ez az arány 26 százalékra olvadt. Kis részben a befektetési jegyek és a készpénz, nagyobb részben pedig az állampapí­rok foglalták el a helyét. Utóbbiak aránya 3-5 százalékról egészen elképesztő ütemben 14 százalékra nőtt mára.

– Hogyan alakul az állampapír-állomány?

– A lakosság kezében lévő állampapírok állománya, amely nem egyenlő a lakossági állampapírok állományával, ilyet ugyanis nonprofit intézmények is vásárolhatnak, most először meghaladta a befektetési jegyekét és a készpénzét. A 4179 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány harminckét százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A tranzakciók szempontjából viszont már 2015-ben kiszorították az állampapírok a befektetési jegyeket, a készpénz népszerűségét pedig most sikerült egyértelműen maguk mögé utasítaniuk.

– Ez látványos változásnak mondható?

– Igen. Tavaly először átlépte az ezermilliárd forintot az állampapírok nettó tranzakciója a lakosságnál, ami azt jelenti, hogy tízből hat új ügyfél forintállampapírban kötött ki. És ebben nincsenek még benne azok a befektetési alapok vagy életbiztosítások, amelyeken keresztül szintén főleg az állampapírpiacon köt ki a lakossági megtakarítás. Így 2008-hoz képest már közel 4,5-szeres lakossági pénz hever állampapírban. A befektetési alapok kicsivel több mint duplájára nőttek azóta, és a készpénztartás is csaknem kétszeresére emelkedett. A bankbetétek eközben lényegében stagnálnak.

– Nagy kockázat van az állam-papírban?

- Reméljük, soha nem fog kiderülni, egy válságban miként viselkednek a lakossági állampapír-befektetők, mindenesetre bizonyos mértékű kockázatot jelenthet az állam finanszírozása szempontjából, hogy a lakossági állampapírok több mint kétharmada legfeljebb egyéves lejáratú. A bankbetétekkel szembeni kamatelőny jó része így is fennmarad, egy átlagos éven belül lekötött forintbetétre például a bankok fél százalék körüli kamatot ígérnek, és történelmileg alacsony hitel/betét arányuk miatt továbbra sincsenek rászorulva arra, hogy az állampapírokkal komoly versenyre keljenek. A lakossági állampapírok állománya lényegében stagnál, sőt még enyhén nőtt is az elmúlt években.