A Magyarország külső sérülékenységét leginkább megragadó rövid lejáratú külső adósságállomány 2016 harmadik negyedév végére évtizedes mélypontra esett. Ezzel együtt a 2016. év végi több mint 24 milliárd eurót kitevő tartalék bőséges, biztonságos, és érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet – állítják az MNB szakértői, Hoffmann Mihály és Kolozsi Pál Péter.
Az utóbbi két év tartalékcsökkenését nagy részben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célzott programjai, azaz a lakossági devizahitelek forintosítása és az egészségesebb adósságszerkezetet eredményező önfinanszírozási program idézték elő, amelyek érdemben javították a pénzügyi stabilitást, és csökkentették a külső sérülékenységet. A fentiek bizonyítéka: a nagy hitelminősítők mind a forintosítást, mind pedig az önfinanszírozási programot tételesen kiemelték a magyar adósosztályzat befektetési kategóriába emeléséről szóló értékeléseikben – hívták fel a figyelmet elemzésükben Hoffmann Mihály és Kolozsi Pál Péter a jegybank képviseletében.
Az MNB szakértői rámutattak: a jegybank nemzetközi tartalékai a 2014. decemberi 34,6 milliárd eurós szintről 2016 végére 24,4 milliárd euróra csökkentek. A központi bank munkatársai szerint a devizatartalék alakulását számos tényező befolyásolja, az utóbbi két év mérséklődését azonban a legnagyobb mértékben az MNB tervezett és célzott tartalékcsökkentő programjai magyarázzák. Magyarország devizatartaléka az elmúlt két év folyamán mintegy tízmilliárd euróval csökkent, ami főként a lakossági devizahitelek forintosításához, illetve az államadósság belső, forintból történő finanszírozásához, azaz az önfinanszírozási programhoz kötődött. Mindkét program a tartalékmegfelelés feletti mozgástér tudatos csökkentését jelenti, a devizatartalék biztonságos szintjének fenntartása mellett.
A lakossági devizahitelek forintosításához az MNB összesen mintegy 9,6 milliárd eurónyi devizát adott a bankrendszer szereplőinek a 2014 ősze és 2015 tavasza között, valamint a 2015 nyarán meghirdetett devizatenderek keretében. A lakossági devizahitelek forintosításának eddigi hatása a devizatartalékra összesen 8,5 milliárd euró, amelyből 2015-ben 3,8 milliárd eurót, 2016-ban 4,7 milliárd eurót vittek el a bankok az MNB-től. A jegybank önfinanszírozási programja 2015-ben és 2016-ban összesen mintegy 8,5 milliárd euróval csökkentette a tartalékok szintjét. A bankok reagáltak a jegybanki eszköztár átalakításának lépéseire, a likvid értékpapírok (a magyar értékpapírpiac sajátosságai miatt elsősorban állampapírok) iránti folyamatos és érdemi keresletük garantálta az Államadósság-kezelő Központ lejáró devizaforrásokat alapvetően forintból megújító adósságkezelési politikájának megvalósítását.
A devizatartalékok alakulását számos egyéb tényező is befolyásolta az elmúlt két évben, ezek hatása azonban elmaradt a forintosítás és az önfinanszírozás nagyságrendjétől. Az MNB programjaihoz sorolhatók még a növekedési hitelprogram harmadik szakasza devizapillérének keretében nyújtott hitelek, amelyek mintegy 300 millió euróval csökkentették a tartalékokat 2016 folyamán. Az MNB programjaival szemben a tartalékok növekedése irányába elsősorban az EU-támogatások beáramlása hatott, 2015-ben mintegy 4,4 milliárd, 2016-ban mintegy 3,4 milliárd euró értékben, ami ugyanakkor a devizatartalék MNB-programokhoz kötődő mérséklődését csak részben ellensúlyozta. A fent bemutatott célzott MNB-programok révén Magyarország külső egyensúlya jelentősen javult, az ország külső sérülékenysége csökkent, az adósságszerkezet egészségesebbé vált – olvasható ki az elemzésből.
Megfelelünk a Guidotti–Greenspan-elvnek
A Magyarország szempontjából leginkább releváns tartalékmutató, a rövid külső adósság alapján a devizatartalék szintje biztonságos. A Guidotti–Greenspan-szabály szerint a devizatartaléknak el kell érnie az ország rövid lejáratú, éven belüli külföldi adósságát. A befektetők többségének preferenciái, közgazdasági szempontok és a korábbi válságtapasztalatok alapján is Magyarország tekintetében ez a leginkább releváns mutató. A devizatartalék 2016. szeptember végi csaknem 24 milliárd eurós értéke jelentősen meghaladta a rövid külső adósság 18,4 milliárd eurós szintjét. 2016 végére a devizatartalék 24 milliárd euró fölé emelkedett, így a tartalék tavaly év végén is bőven meghaladhatta a referenciaértéket.
