Biztonsági problémák hátráltatják a görög kormány és a nemzetközi hitelezők közötti, a harmadik segélycsomagról szóló tárgyalások péntekre hirdetett megkezdését Athénban. A felek egyeztetnek a helyszínről és így egy nap csúszással kezdődhetnek a megbeszélések a 86 milliárd eurós programról. Egy görög gazdaságelemző cég korábbi növekedési előrejelzését durván lefelé módosította és 2-2,5 százalékos recessziót vár, ami jövőre sem változik.
A hitelezők - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - képviselői közölték, hogy addig nem kezdődhetnek el a hivatalos tárgyalások, amíg a megfelelő helyszínt meg nem találják a görög fővárosban.
A görög pénzügyminisztérium a héten többször is jelezte, hogy péntektől egyeztetnek a nemzetközi hitelezők szakértői Athénban a görög kormány képviselőivel a csaknem 86 milliárd euró összegű segélycsomagról. A hitelezők viszont ragaszkodnak a megfelelő helyszín biztosításához arra hivatkozva, hogy egyfelől kényes kérdések kerülnek terítékre, másfelől a görögök nagy része ellenszenvvel tekint rájuk a két korábbi megszorító csomag után.
Londoni elemzők: nincs nyoma a görög válságnak a térségi gazdaságok növekedésén
Londoni pénzügyi elemzők szerint az eddig ismert aktivitási adatokból arra lehet következtetni, hogy Magyarország és a szélesebb közép-európai térség gazdaságai valószínűleg komolyabb növekedési járványhatás nélkül átvészelték a görög adósságválság legutóbbi fellángolását. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja pénteken ismertetett havi helyzetértékelésében közölte: az általa alkalmazott aktivitás- és növekedéskövető számítási modell (GDP tracker) azt valószínűsíti, hogy a magyar hazai össztermék a második negyedévben 3 százalék körüli ütemben növekedhetett éves összevetésben. Jóllehet ez elmarad az első negyedévi éves ütemtől, de továbbra is robusztus növekedési lendületet jelent - hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
Az EB egyik tisztviselője részletek említése nélkül közölte, hogy "a biztonsággal kapcsolatos logisztikai problémák merültek fel", de már több megoldási javaslatot kidolgoztak.
A hitelezők főtárgyalói, illetve szakértői az eredeti tervek szerint pénteken érkeztek volna Athénba, miután a tárgyalások megkezdése elől az utolsó akadály is elhárult a görög parlamentben szerda éjszaka elfogadott második törvénycsomaggal. Olga Gerovaszili görög kormányszóvivő közlése szerint legkorábban szombatra várhatóak a küldöttségek.
A görög pénzügyminisztérium augusztus 20-ra le akarja zárni a tárgyalásokat, amikor több mint 3,3 milliárd eurót kell visszafizetni az EKB-nak. A hitelezők ennél korábbi időpontot, augusztus 12-13-át emlegettek, mint a megállapodás megkötésének céldátumát.
Újra mély recesszióban a görög gazdaságelemző
Amíg pár hónapja még egy százalékos növekedéssel számolt a legismertebb görög gazdaságelemző intézet, addig mára már 2-2,5 százalékos GDP zuhanást vár a IOBE. A közel egy hónapja a bankok működését megbénító tőkekorlátozás az összeomlás szélére lökte a pénzügyi rendszert, és ezen az sem segít, hogy hétfőn újranyitottak a bankok, mivel azok csak korlátozottan működnek. Mindez ahhoz vezetett, hogy hirtelen lefékeződött a gazdasági aktivitás. Az Európai Bizottság tavalyi előrejelzésében MÉG 2,9 százalékos idei görög gazdaságnövekedéssel számolt, és a novemberben elfogadott idei görög költségvetés összeállításakor is ebből indultak ki. A görög gazdaság tavaly hat év visszaesése után 0,7 százalékos növekedést mutatott felborult és elemzők már gyorsuló bővülésre számítottak.
Stabilizálni kell a görög bankrendszert
A francia központi bank elnöke szerint már augusztus közepén fel kell tőkésíteni a görög bankokat, amelyeket kivéreztetett a betétesek rohama és a gazdasági helyzet romlása. "Álláspontomat széles körben osztják a kormányzótanácsban" - mondta a Christian Noyer a Le Mondnak, hangsúlyozva, rendkívül fontos a gazdaság stabilizálása és a bizalom helyreállítása annak érdekében, hogy a 2010 óta kivont 90 milliárd euró nagy részét visszavigyék a görög bankokba. Az új, immár harmadik pénzügyi mentőcsomagról július 13-án kötött megállapodás alapján nagyjából 25 milliárd eurót szánnak a bankok feltőkésítésére.
Több pénzt utalhatnak át a görög cégek importszámla kiegyenlítésére
A görög kormány pénteken némileg tovább enyhített a hónap eleje óta érvényben lévő szigorú tőkekorlátozáson, mostantól több pénzt engedélyez átutalni a cégeknek importszámláik rendezésére.
A görög jegybank bejelentése szerint a cégek az eddigi 50 ezer euró helyett 100 ezer eurót utalhatnak át külföldre importszámláik kiegyenlítésére a kereskedelmi bankokon keresztül.
A 100 ezer eurót meghaladó kérelmekről a pénzügyminisztérium dönt.
A jegybank illetékesei pénteken azt mondták, hogy az új intézkedéssel az importügyleteknek már csupán 25-30 százalékáról kell a pénzügyminisztériumnak döntenie. A görög kereskedelmi és iparkamara egyik illetékese ugyancsak pénteken azt mondta, hogy a három héten át tartó kényszerű bankszünet a görög piacnak 3 milliárd euró veszteséget okozott.
Évi mintegy 40 milliárd eurónyi a görög gazdaság importigénye, azaz napi közel 130 millió euróra van szükség, de ennek az összegnek csak egy részéhez lehetett hozzájutni az elmúlt négy hétben a tőkekorlátozás miatt.
Spiegel: az intézmények engednek a takarékossági szigorból
A korábban tervezettnél kevésbé szigorú takarékosságot várnak el az athéni vezetéstől a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények, mert belátták, hogy a gazdasági visszaesés miatt nem lehet elérni az eredeti célokat - írta a Der Spiegel.
A német hírmagazin szombaton megjelenő számából pénteken előzetesen ismertetett beszámoló szerint a nemzetközi intézmények korábban trojkának nevezett csoportja - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - jelentékeny lazítást tervez. Korábban az volt az elvárás, hogy a görög kormány adósságszolgálat nélkül számítva 1 százalékos többlettel zárja a költségvetést az idén. Most viszont az intézmények úgy vélik, hogy ez a cél az utóbbi hónapokban indult gazdasági visszaesés miatt nem tartható, így a teljesítését nem is várják el.
A Der Spiegel szerint az intézmények a következő évekre is a korábban meghatározottnál kisebb többletet követelnek meg, mert nem akarják, hogy a takarékoskodás miatt tovább mélyüljön a recesszió. Az új tervek alapján 2016-ra 2 százalék helyett 1 százalékos elsődleges - adósságszolgálati terhek nélkül számított - költségvetési többletet írnak elő, és 2017-re is alacsonyabb többletet várnak el, mint az eddig megjelölt 3 százalék. Az intézmények szerint az is kérdéses, hogy teljesíthető-e a 2018-ra kitűzött 3,5 százalékos többlet.
A lazítás azonban megkérdőjelezi az államadósság törlesztésének hosszabb távú fenntarthatóságát - hiszen minél kisebb az elsődleges többlet, annál kevesebbet lehet a költségvetési forrásokból a tartozások visszafizetésére fordítani -, holott az IMF éppen az adósságszolgálat fenntarthatóságának biztosításához köti a részvételét az újabb, harmadik mentőprogramban. A takarékossági szigor lazítása révén így tovább folytatódhat a vita arról, hogy vajon nem lenne mégiscsak szükség a görög államadósság egy részének elengedésére, leírására - írta a Der Spiegel.
A várhatóan 86 milliárd eurós új mentőprogramról a tervek szerint még pénteken elkezdik az egyeztetést Athénban a hitelező intézmények szakértői és a görög kormány képviselői.
A német kormány álláspontja szerint az euróövezet működését szabályozó előírások nem teszik lehetővé, hogy a tagok elengedjék az egymásnak nyújtott hitelek törlesztését, vagy átvállalják egymás adósságát. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter éppen erre hivatkozva javasolta, hogy Görögország ideiglenesen adja fel euróövezeti tagságát.
