Billent az államháztartási mérleg júliusban

Banai Péter Benő: Több az adóbevétel, stabil a költségvetés (Fotó: Varga Imre)

Az államháztartás központi alrendszerének első héthavi hiánya 816,8 milliárd forintot tett ki, júliusban 94,4 milliárd forint többlet volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap. Az államháztartás alakulásában, a jú­liusi többletben jelentős szerepet játszott, hogy az adóbevételek magasabb szinten teljesültek. A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a foglalkoztatottak számának és a keresetek növekedésével párhuzamosan az adóterhek csökkentése mellett is stabilitás jellemzi az államkasszát. Az idei első hét havi deficiten belül a központi költségvetés 843,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el. Az elmúlt év első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 464,8 milliárd forintos hiányt mutatott, míg tavaly júliusban 62,7 milliárd forintos deficit keletkezett. Az idei első héthavi hiány az éves előirányzat 70 százaléka. A tárca szerint az államháztartás helyzete stabil, az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél továbbra is biztonsággal teljesíthető.

Nőttek a személyi jövedelemadó (szja) bevételek, illetve a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek. Az szja-nál több mint százmilliárd forinttal nagyobb bevétel látható ez év első hét hónapjában a tavalyi esztendőhöz képest - mondta Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára tegnap az M1-en. Hozzáfűzte: ez annak ellenére történt, hogy a kétgyermekes családok családi kedvezménye az idei év januárjától bővült, mint ahogy 2018 januárjától is tovább nő majd.

Úgy látja: a kedvező reálgazdasági folyamatok eredményezték, hogy az elmúlt években is a GDP-arányos, háromszázalékos limit alatt maradt az államháztartás hiánya. A reálgazdasági folyamatokból adódó költségvetési stabilitás mellett jutott forrás az uniós támogatások megelőlegezésére. Ez átmenetileg a tavalyi évhez képest némileg nagyobb pénzforgalmi hiányt eredményez. A kormány azzal kalkulál, hogy ha az uniós támogatásokat az Európai Bizottság kiegyenlíti, akkor a pénzforgalmi egyenleg is „kisimul”, így nemcsak a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél lesz tartható, hanem folytatódhat az államadósság mérséklődése is.

A költségvetés bevételi oldaláról elmondta, hogy az összes nagy adóbevételi tételnél nagyobb összegekkel számolhattak az elmúlt évhez képest, ez egyaránt érvényes a társaságok befizetésére, a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó tételekre és az szja-befizetésekre.

A költségvetés kiadási oldalán a tavalyi évhez képest különbségként említette az uniós támogatások kifizetését, a béremeléseket és az otthonteremtési program felfutását. Az állam a tavalyi évhez képest 25 milliárd forinttal több lakástámogatást folyósított a családoknak.

Egyre több állampapír a lakosságnál

A központi költségvetés adóssága július végéig 476 milliárd forinttal nőtt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A devizaadósság részaránya a tavaly év végi 24,6 százalékos szintről 22,6 százalékra csökkent a teljes adósságon belül, és 5848 milliárd forintot tett ki. A forintadósság aránya elérte a teljes államadósság 75,6 százalékát a decemberi 72,5 százalékkal szemben, és 19 596 milliárd forintot ért el. Július végén a lakossági állampapírok állománya 6358 milliárd forintot tett ki, ami 1290 milliárd forintnyi növekedés.