Kiszámíthatóságot és stabilitást jelent az, hogy a korábbiakkal szemben tavaly és idén is, már a parlament tavaszi ülésszakán jóváhagyták a központi költségvetést a képviselők – jelentette ki Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára, megjegyezvén: van mozgástér az idei büdzsében, ősszel pedig jöhet a gazdaságélénkítő program.
Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az úgynevezett „korai költségvetés” konstrukciója, hiszen kiszámíthatóságot és stabilitást jelent a háztartásoknak, az üzleti világnak, de magának az államnak is. Ha pedig azonnali intézkedésekre szükséges pénzt kell elkülöníteni, arra a költségvetési tartalékok ott vannak – jelentette ki Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára a Trend FM Nap vendége című műsorában. A szakpolitikus hangsúlyozta: az államháztartás első héthavi végleges adatai megerősítik, hogy a költségvetés helyzete továbbra is stabil, a kétszázalékos GDP-arányos hiánycél talán most már „konzervatívnak minősíthető”. Megerősítette azt az elemzői konszenzust, hogy van „mozgástér a költségvetésben”, ám ezzel kapcsolatosan számot nem említett.
Arra a felvetésre, hogy a kormány őszi gazdaságélénkítő programjában olyan döntések is lehetnek, amelyek esetleg az idei évet is érinthetik, úgy fogalmazott: a fókuszban elsősorban a munkaerőpiaci kihívások, a munkaerőhiány orvoslása, a nem aktív rétegek munkába állítása áll, s ezen a téren kell hatékony, gyors intézkedéseket bevezetni. Elmondta azt is: az európai uniós támogatásoknál idén a 2014–2020-as időszak kifizetései a meghatározók, amelyek döntően az év hátralévő öt hónapjában realizálódnak.
Arra a kérdésre, hogy érzik-e a monetáris politika „vívmányait”, Banai Péter Benő úgy fogalmazott: csak az alacsony jegybanki kamatnak köszönhetően háromszázmilliárd forinttal kevesebbet kell költeni adósságszolgálatra.
Fókuszban a munkaerőpiac
Az európai feltörekvő gazdaságokban mindenhol feszesedik a munkaerőpiac, a bérek és a munkaerőköltségek emelkedésnek indultak. A munkanélküliség és a bérek közötti kapcsolat ugyanakkor lazulni látszik, hiszen az alacsonyabb munkanélküliséggel nem járt egyelőre magasabb infláció, de azért még ne könyveljük el, hogy ez örökre így marad – írta a Morgan Stanley. A bérnyomás ismét megjelent a régióban, és várhatóan a jövőben csak erősebb lesz.
BG)
