Gazdaság
Behozta lemaradását a lakáspiac
A legalacsonyabb ingatlanárak tavaly is Nógrád megyét jellemezték
A tavalyi év első három negyedévében a NAV-hoz beérkezett forgalmi adatok, a 2015-ös évhez hasonlóan, továbbra is két számjegyű, országos átlagban 14 százalék körüli szűk éves áremelkedést mutattak – olvasható az OTP Bank felmérésében. A megyék árváltozására általában nagy hatással volt a forgalom nagy részét adó megyeszékhelyek piaci mozgása. Ennek megfelelően, nagyvárosaink között tavalyelőtthöz képest a legnagyobb mértékben Kecskemét drágult (17 százalék), majd Tatabánya (16 százalék), valamint Székesfehérvár és Debrecen (15 százalék) követte a Bács-Kiskun megyei várost.
Az átlagárranglista nem tartalmazott nagy meglepetést: Budapesttel (358 ezer forint/négyzetméter) természetesen nem számolva, Győr-Moson-Sopron volt a legdrágább, 246 ezer forint/négyzetméter átlagárral. A kétszázezeres limitet még Hajdú-Bihar és Pest megye haladta meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye volt, hetvenezer forint/négyzetméter alatti árszinttel; a százezres határt tavalyelőtt óta Borsod-Abaúj-Zemplén is meghaladta. Az eladott ingatlanok országos átlagára a 2016-os év első három negyedévében 260 ezer forint volt négyzetméterenként.
A vizsgált időszakban továbbra is Győr volt a legdrágább megyeszékhely, 253 ezer forint/négyzetméteres átlaggal. Ezzel több pesti kerületet is megelőzött. A kétszázezres limitet még Debrecen, valamint 2015 után további két város, Kecskemét és Székesfehérvár is átlépte. Salgótarján, Miskolc és Szolnok hagyományosan a legolcsóbb volt. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakások átlagára nem érte el a százezer forint/négyzetmétert.
A budapesti kerületek közül átlag, azaz tizenkilenc százalék felett továbbra is a befektetési céllal leginkább keresett pesti kerületek (V., VI., VII., VIII., IX., XIII.) drágultak tavaly. Ezek közül kiemelkedik a VII. kerület, ahol szűk egy év leforgása alatt alatt harminchárom százalékos volt az árnövekedés. A 2013-as mélypontról 2016 első feléig az ötven négyzetméter alatti VII. kerületi és az 50-75 négyzetméter közötti V. kerületi lakások egyaránt 85 százalékkal drágultak.
Az átlagárranglista nem tartalmazott nagy meglepetést: Budapesttel (358 ezer forint/négyzetméter) természetesen nem számolva, Győr-Moson-Sopron volt a legdrágább, 246 ezer forint/négyzetméter átlagárral. A kétszázezeres limitet még Hajdú-Bihar és Pest megye haladta meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye volt, hetvenezer forint/négyzetméter alatti árszinttel; a százezres határt tavalyelőtt óta Borsod-Abaúj-Zemplén is meghaladta. Az eladott ingatlanok országos átlagára a 2016-os év első három negyedévében 260 ezer forint volt négyzetméterenként.
A vizsgált időszakban továbbra is Győr volt a legdrágább megyeszékhely, 253 ezer forint/négyzetméteres átlaggal. Ezzel több pesti kerületet is megelőzött. A kétszázezres limitet még Debrecen, valamint 2015 után további két város, Kecskemét és Székesfehérvár is átlépte. Salgótarján, Miskolc és Szolnok hagyományosan a legolcsóbb volt. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakások átlagára nem érte el a százezer forint/négyzetmétert.
A budapesti kerületek közül átlag, azaz tizenkilenc százalék felett továbbra is a befektetési céllal leginkább keresett pesti kerületek (V., VI., VII., VIII., IX., XIII.) drágultak tavaly. Ezek közül kiemelkedik a VII. kerület, ahol szűk egy év leforgása alatt alatt harminchárom százalékos volt az árnövekedés. A 2013-as mélypontról 2016 első feléig az ötven négyzetméter alatti VII. kerületi és az 50-75 négyzetméter közötti V. kerületi lakások egyaránt 85 százalékkal drágultak.