Gazdaság
Befejeződik a nemzeti vízstratégia társadalmi vitája
„Magyarország hiába gazdag vízben, ha az átfolyik rajta”
Reich Gyula a vízstratégia társadalmi vitájának utolsó állomásán kitért arra is, hogy az - összhangban az uniós költségvetési ciklussal - 2020-ig szól, de a feladatokat 2030-ig tartó kitekintéssel határozták meg.
Magyarország hiába gazdag vízben, ha az átfolyik rajta, a vízkultúra határozza meg az ország vízgazdálkodását - ezekben foglalta össze Reich Gyula a nemzeti vízstratégia kiinduló tételeit.
A vízzel kapcsolatos, ki nem használt nemzeti előnyök közül kiemelte, hogy amíg uniós átlagban a mezőgazdasági területek tizenhárom-tizennégy százalékát öntözik, addig nálunk ez az arány mindössze 2,5 százalék.
A Kvassay-terv középpontjában a gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó vízgazdálkodás áll. A terv készítése során tizenegy kategóriában hatvanegy jelentős problémát nevesítettek.
Ezek közül emelte ki az előadó azt, hogy a vízkészlet-gazdálkodás háttérbe szorult, a monitoring rendszer pedig nem ad információt a folyamatokról. A fejlesztések zömében uniós forrásból történnek, hiányzik a nemzeti forrás, úgyszintén nincs pénz a kutatás-fejlesztésre, illetve a vízügyi szakembergárda elöregedett, hiányzik a kellő utánpótlás.
A települési problémák közül pedig arról szólt, hogy a hatvanötezer kilométeres vezetékes ivóvízhálózat vesztesége huszonöt-harminc százalék, mivel a csövek elöregedettek és a jelenlegi ütemben kétszázötven év ezek cserélési ideje. Hiányzik a belterületi csapadékvíz-gazdálkodás és a szennyvíziszap kezelése is megoldatlan - tette hozzá.
Reich Gyula közölte, miután az ivóvíz fele parti szűrésű kutakból származik, többet kellene foglalkozni ezek védelmével, így például fel kellene tárni a folyók hordalékát. Erre most körvonalazódik egy uniós projekt.
Az írásos anyagban is kiemelik a vízkészlethez igazodó öntözés megteremtésének fontosságát. Ehhez helyi tározókban kellene visszatartani a vizet, ezekből lehetne átvezetni azt a vízhiányos területekre.
Szintén az írásos ismertető tér ki az árvízveszély elhárítására is. Ehhez szabályozni kell a nagyvízi mederkezelést, törekedni kell a határ menti együttműködés javítására, valamint fejleszteni kell a meglévő töltéseket is.