Bár a költségvetési törvényjavaslat mindenki számára elérhető, a büdzsé átláthatóságát vizsgáló civilszervezet, az Open Budget Survey 2015 jelentése azt állapítja meg, hogy több európai állam viszonylatában Magyarországon a legrosszabb a helyzet.
Mindenki szabadon tanulmányozhatja az ezerkétszáz oldalas költségvetési törvényjavaslatot, amely egy-két oldalba sűrítve összefoglalva külön bemutatja a mintegy 17 ezer milliárdnyi közpénz felhasználását is – mondta tegnap a költségvetés átláthatóságát vizsgáló civilszervezet jelentésére reagálva Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára az M1-en. Az Open Budget Survey 2015 jelentés azt sérelmezi, hogy Magyarországon nem vonják be kellőképpen a nyilvánosságot a büdzsé készítésébe, továbbá javasolják a parlament ellenőrző szerepének erősítését.
Banai a műsorban rámutatott, hogy olyan civilszervezetről van szó, amelyik nem vette figyelembe valamennyi uniós tagállam gyakorlatát, csak hozzávetőleg minden másodikét. Ezért az a megállapítás, hogy az EU tagállamai közül Magyarországon a legrosszabb a költségvetési átláthatósági helyzet, félrevezető. Annál is inkább, mert a felméréshez adatot szolgáltató magyarországi szervezet, a Költségvetési Felelősség Intézet egy budapesti gazdasági társaság, amely legalább olyan szubjektív nézőpontból vizsgálta a költségvetési folyamatokat, mint a nemzetközi szervezet. Vagyis az elemzés nem kötelező adatszolgáltatás alapján készült, s abban nem hivatalos állami szervek vesznek részt – idézte az államtitkár érveit a távirati iroda.
A civilszervezet véleményének cáfolata is hozzáférhető. A költségvetésről szóló féléves jelentések hiányolását nem értik az NGM-nél, a bevételekről és kiadásokról havonta adnak tájékoztatást a tárca honlapján. Ahogyan az sem egyértelmű, hogy a kritikus jelentés miért javasolja a polgárok bevonását a költségvetés összeállításába, amikor minden büdzsé a kormánytól független szervek közreműködésével készül minden büdzsé, mint az Állami Számvevőszék vagy a Költségvetési Tanács.
Banai a műsorban rámutatott, hogy olyan civilszervezetről van szó, amelyik nem vette figyelembe valamennyi uniós tagállam gyakorlatát, csak hozzávetőleg minden másodikét. Ezért az a megállapítás, hogy az EU tagállamai közül Magyarországon a legrosszabb a költségvetési átláthatósági helyzet, félrevezető. Annál is inkább, mert a felméréshez adatot szolgáltató magyarországi szervezet, a Költségvetési Felelősség Intézet egy budapesti gazdasági társaság, amely legalább olyan szubjektív nézőpontból vizsgálta a költségvetési folyamatokat, mint a nemzetközi szervezet. Vagyis az elemzés nem kötelező adatszolgáltatás alapján készült, s abban nem hivatalos állami szervek vesznek részt – idézte az államtitkár érveit a távirati iroda.
A civilszervezet véleményének cáfolata is hozzáférhető. A költségvetésről szóló féléves jelentések hiányolását nem értik az NGM-nél, a bevételekről és kiadásokról havonta adnak tájékoztatást a tárca honlapján. Ahogyan az sem egyértelmű, hogy a kritikus jelentés miért javasolja a polgárok bevonását a költségvetés összeállításába, amikor minden büdzsé a kormánytól független szervek közreműködésével készül minden büdzsé, mint az Állami Számvevőszék vagy a Költségvetési Tanács.
