Banai: jelentősen nőtt a magyar gazdaságpolitika elfogadottsága

Minden makrogazdasági mutató kedvező, meghaladja az uniós átlagot, így a külföldi pénzpiaci és reálgazdasági befektetők, hitelminősítők ma már nem elutasítják, hanem elfogadják, és számos esetben támogatják a magyar gazdaságpolitikát – mondta. Az Euromoney Varga Mihályt a régió pénzügyminiszterének választotta, a három nagy hitelminősítő közül kettő - a 2011-2012-es leminősítésük után - pozitív kilátással tatja nyilván a magyar államadósságot - mondta. Kiemelte, hogy a jövőt illetően is nagyjából azonosak a kormány és a független nemzetközi szervezetek, vagy az Európai Bizottság prognózisai: a növekedés idén 3 százalék körül alakulhat. Mindezek alapján a magyar gazdaságpolitikai környezet stabil – hangsúlyozta.

Banai Péter Benő azt is kiemelte: a uniós módszertan szerint az államháztartás hiánya biztosan kedvezőbb lesz idén, mint az elfogadott 2,4 százalékos GDP-arányos szint, a foglalkoztatási adatok is kedvezőek. Az államadósság az idén is csökkenhet, de ez jelentős feladat, mert még nem érkezett meg nagyjából a GDP 2 százalékát kitevő uniós forrás a vitatott operatív programok miatt.

Az államtitkár a növekedést segítő további intézkedések közé sorolta rövid távon az eddigi munkaerőpiaci folyamatok megőrzését, a szakképzési és a felsőoktatási rendszer átalakításával, vagy a hitelezési aktivitás erősítését, amit a bankadó csökkentése lehetővé tesz. Ide sorolta uniós források felhasználásának felgyorsítását, és a lakásépítési-felújítási piac élénkítését is.

Stumpf István kitért arra, hogy erőteljes centralizáció, vélekedése szerint "rejtett prezidencializálódás" zajlik a végrehajtó hatalomban. A miniszterelnök minden tekintetben "uralja a kormányt", ami részben azzal magyarázható az alkotmánybíró szerint, hogy a válságkezelésben azok a kormányok lehetnek sikeresek, amelyek képesek gyorsan és hatékonyan cselekedni. Hihetetlenül erős centralizációt jelent a Miniszterelnökség csúcsminisztériumának kialakítása, amelyhez a kormányzati stratégiai döntéshozatalának előkészítése mellett számos részpolitikai funkció is került - mondta.

Stumpf István szerint a gazdasági, pénzügyi válság idején az alkotmányos rendszereknek kihívást jelent az alapvető jogok (gazdasági, szociális jogok, tisztességes eljárás, jogbiztonság) biztosítása. A válságban az állami beavatkozás során a közérdekre hivatkoznak tulajdonkorlátozás esetén, az Ab pedig nincsen abban a helyzetben, hogy vizsgálhatná a közérdek fennállását- fejtette ki.

A volt jegybankelnök pozitívnak nevezte a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tervezett fejlesztését és a vállalatok tőzsdei megjelenésének támogatását azt azonban illuzórikusnak nevezte, hogy kis- és középvállalatok jelenjenek meg a tőzsdén, mivel egy magyar középvállalat nyugat európai szemmel ugyanis a mikrovállalkozás kategóriájába tartozik. Véleménye szerint a kelet-közép-európai országok tőzsdéinek célszerű lenne egyesülniük.

A volt jegybankelnök kitért arra, hogy csökkent a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége, külföldi adóssága az elmúlt öt évben, köszönhetően a "példátlanul nagymértékű" folyó fizetési mérleg többletnek, és annak, hogy kivételesen nagy az ország külföldi nettó finanszírozási képessége.

Az MNB az önfinanszírozási programmal tiszta mennyiségi élénkítést hajt végre a volt jegybankelnök szerint; ha az MNB nem terelte volna át a bankokat az állampapírpiacra, lényegesen magasabb lett volna a reálkamat szintje és az állampapírok hozama, ami káros volna a gazdaságnak. A külföldiek tőkekivonása nem annyira a pénzügyi sérülékenység mérséklődésének, hanem a külföldi befektetők bizalomhiányának a jele - szögezte le a volt jegybankelnök.

Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere szerint az ország a kelet-közép-európai régió sereghajtója lett. Szerinte a magyar gazdaság erőforrásai gyorsabb fejlődést tettek volna lehetővé. Ennek okaként említette, hogy a rendszerváltáskori ötven százalék körüli újraelosztási ráta máig nem változott érdemben. A lakosság és a vállalatok „masszív” adóztatása egyértelműen fékezi a gazdasági növekedést - fejtette ki. A nettó jövedelmek nem teszik lehetővé a beruházásokat, a megtakarításokat, a fogyasztás emelését - jegyezte meg, és úgy vélte az államháztartás átalakításában sem volt növekedést segítő intézkedés. „A túlterjeszkedő állam rányomja a bélyegét a magyar gazdaság fejlesztési lehetőségeire” - fogalmazott. Véleménye szerint a hosszú távú fejlődéshez minimálisan az amortizációt meghaladó befektetésekre lenne szükség, ez a GDP-hez képest húsz százalékos részarányt jelentene, amitől „fényévekre” van az ország. Szavai szerint a gazdaságban csapódik le, hogy a rövid távú politikai érdekek minden hosszú távú szándékot felülírnak.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is úgy vélte, hogy a korábbi időszakban a gazdaság teljesítménye nem volt elég a versenyképességhez a magas újraelosztás mellett, ezért a költekezést mindig valamilyen külső forrásból fedezték. Az elmúlt években azonban az uniós forrásbeáramlás lefedi a teljesítményhiányt - mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet 2018-2020-tól megváltozik. Véleménye szerint sajátos versenyfutás alakult ki, hogy el tudunk-e jutni 2020-ig az egyensúlyi állapotig.

Az ország egyre növekvő összegeket költ az ország a gazdasági szektor támogatására, ami egyértelműen rontja a versenyképességet. A rövid távú relatív versenyképesség érdekében „feláldozzuk” a hosszú távú versenyképesség ügyeit - mondta. A következő években ezt a trendet meg kell fordítani - hangsúlyozta. Most kegyelmi állapot van, van lehetőségünk, nincs válság, adottak a feltételek a pályamódosításhoz - vélekedett.

Fellegi Tamás, az előző Orbán-kormány fejlesztési minisztere azt hangsúlyozta, hogy az üzlet alapja a bizalom, ebben Magyarország helyzete sok szempontból javult, de a kormányzati intézkedések egy része ezt rövid távon kedvezőtlenül befolyásolja, ami elriaszthatja a befektetőket. A következő években meghatározónak kell lennie a befektetői bizalom erősítésének - hangsúlyozta. Ugyancsak kiemelt feladatnak nevezte a munkaerőpiaci helyzet javítását, illetve a közoktatás átalakítását.