Gazdaság
Az unióból megkezdődik a kivonulás
A brit kormány napokon belül az alsóház elé terjeszti azt a határozati javaslatot, amelyről a legfelsőbb bíróság végzése szerint a képviselőknek szavazniuk kell az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása előtt – idézte a távirati iroda a bírósági döntésre reagáló David Davist, a Brexit-tárgyalások irányításáért felelős minisztert.
Ennek előzménye, hogy a brit legfelsőbb bíróság tegnap kihirdetett döntése szerint a kormánynak a brit parlament előzetes jóváhagyását kell kérnie a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása előtt. Ez szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot. Theresa May miniszterelnök az első negyedév végéig irányozta elő az aktiválás bejelentését, és ezzel a kilépési folyamat hivatalos elindítását.
A szakminiszter azt is közölte: a menetrend továbbra is érvényes. Hangsúlyozta: a tervezet nem arról szól majd, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az EU-ból vagy sem, mivel a döntést erről a brit választók már a tavalyi népszavazáson meghozták.
A népszavazás után már nincs visszaút, az Egyesült Királyság mindenképpen kilép, mivel a választók erre utasították a kormányt, és ezen a legfelsőbb bíróság keddi döntése sem változtatott. Kitért arra is, hogy a legfelsőbb bíróság határozata szerint a brit kormánynak az 50. cikkely aktiválása előtt nem kell előzetesen konzultálnia a skóciai, a walesi és az észak-írországi parlamenttel.
A Brexit a gazdasági bővülést igencsak befolyásolhatja, hiszen hét éve, a globális pénzügyi válságot követő recesszió óta nem esett vissza akkorát a brit GDP, mint amekkorát ebben az évben zuhanhat – derül ki a Centre for Economics and Business Research elemzéséből. Prognózisuk szerint mindössze 0,8 százalékkal növekszik majd a brit GDP, ami 2009 óta a leglassúbb növekedés és pont a fele a 2016-os ütemnek. Fő oka az, hogy a népszavazás óta csaknem ötödével gyengült a dollárhoz képest a font, ami fölhajtja az inflációt, így csökkenti a reálbéreket. A cég szerint idén 2,7 százalékos lesz az infláció, majdnem négyszer akkora, mint tavaly volt.
A gyenge font miatt pedig mindennek fölmegy majd az ára, amit importálni kell Nagy-Britanniába.
Ennek előzménye, hogy a brit legfelsőbb bíróság tegnap kihirdetett döntése szerint a kormánynak a brit parlament előzetes jóváhagyását kell kérnie a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása előtt. Ez szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot. Theresa May miniszterelnök az első negyedév végéig irányozta elő az aktiválás bejelentését, és ezzel a kilépési folyamat hivatalos elindítását.
A szakminiszter azt is közölte: a menetrend továbbra is érvényes. Hangsúlyozta: a tervezet nem arról szól majd, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az EU-ból vagy sem, mivel a döntést erről a brit választók már a tavalyi népszavazáson meghozták.
A népszavazás után már nincs visszaút, az Egyesült Királyság mindenképpen kilép, mivel a választók erre utasították a kormányt, és ezen a legfelsőbb bíróság keddi döntése sem változtatott. Kitért arra is, hogy a legfelsőbb bíróság határozata szerint a brit kormánynak az 50. cikkely aktiválása előtt nem kell előzetesen konzultálnia a skóciai, a walesi és az észak-írországi parlamenttel.
A Brexit a gazdasági bővülést igencsak befolyásolhatja, hiszen hét éve, a globális pénzügyi válságot követő recesszió óta nem esett vissza akkorát a brit GDP, mint amekkorát ebben az évben zuhanhat – derül ki a Centre for Economics and Business Research elemzéséből. Prognózisuk szerint mindössze 0,8 százalékkal növekszik majd a brit GDP, ami 2009 óta a leglassúbb növekedés és pont a fele a 2016-os ütemnek. Fő oka az, hogy a népszavazás óta csaknem ötödével gyengült a dollárhoz képest a font, ami fölhajtja az inflációt, így csökkenti a reálbéreket. A cég szerint idén 2,7 százalékos lesz az infláció, majdnem négyszer akkora, mint tavaly volt.
A gyenge font miatt pedig mindennek fölmegy majd az ára, amit importálni kell Nagy-Britanniába.