Az inflációnál magasabb keresetnövekedést mért a KSH

A keresetek emelkedése meghaladta az infláció 0,4 százalékpontos megugrását. Az üzemanyagok árindexének a bázishatások miatt bekövetkezett növekedése nyomán az októberi 0,1 százalék után novemberre 0,5 százalékra gyorsult az infláció. 

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a reálkeresetek 5,6 százalékkal haladták meg a 2014 novemberit. 

A vállalkozásoknál 4,9 százalékkal, a költségvetési szektorban 9,3 százalékkal voltak magasabbak az átlagkeresetek tavaly novemberben, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatás hatásától megszűrten. A novemberi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék - jelentette a KSH. 

Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 264,5 ezer forint, a közfoglalkoztatottak  nélkül 279 ezer forint volt, 13,2, illetve 16 ezer forinttal több, mint egy évvel azelőtt. Az átlagos nettó kereset 173, közfoglalkoztatottak nélkül 183 ezer forint volt,  8700, 10 500 forinttal magasabb a 2014 novemberinél.

Az iparban 300,5 ezer forint, az építőiparban 212 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 4,5, illetve 6,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.  A legmagasabb átlagfizetés az energiaszektorban (villamosenergia gáz- gőzellátás légkondicionálás) az 541 ezer forintot is meghaladta, 5,7 százalékkal nőtt egy év alatt, a pénzügyi, biztosítási szektorban 6,1 százalékos növekedéssel 499,3 ezer forintot ért el  az átlagkereset. A kereskedelemben 242, az idegenforgalomban - a szálláshely és vendéglátó szektorban 161 forintos átlagkeresetet mért a KSH novemberre.  

A közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén alkalmazottak novemberi átlagkeresete 311,5 ezer forint volt, 13,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az egészségügyben 5,4, az oktatásban 6,3 százalékkal nőttek a bérek és  232,7, illetve 275,2 ezer forintot értek el novemberben. 

A múlt év első tizenegy hónapjában 4,1, a közfoglalkoztatottak nélkül 4,3 százalékkal emelkedtek a keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vállalkozásoknál 3,9, a költségvetési szektorban 5,6 százalékos volt a bérnövekedés. Az első tizenegy havi mínusz 0,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek hajszálnyival jobban nőttek.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 184 ezren az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült átlagosan 9600, illetve 9200 forint összegben.

Cseresnyés Péter: 35 hónapja folyamatosan nőnek a bérek Magyarországon

A magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik Magyarországon - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Cseresnyés Péter a KSH legfrissebb adataira reagálva kijelentette: a magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik.

Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon, a versenyszférában és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költségvetési szerveknél 4,5 százalékos volt a reálbérnövekedés - ismertette. 

Hozzátette: a reálbérek emelkedésében a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvédelmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lépésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelkedett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos illetményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a pedagógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. Fontosnak nevezte, hogy a szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott kiegészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését kiterjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, valamint a fiatal szakorvosok juttatása is nő. 

Külön kiemelte: a pedagógusok bére 2013 óta minden évben nő, összesen átlagosan 50 százalékkal, a pedagógus béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány.

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a reálbérek közel 3 éve tartó töretlen emelkedését a kiskereskedelmi forgalom növekedése is alátámasztja, 2015 első 11 hónapjában 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A háztartások sokkal pozitívabban látják jövedelmi kilátásaikat. 

Kitért arra is, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen nőtt idén: az 1,6 százalékosra tervezett infláció mellett az szja 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimum esetében 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósul meg idén. Ilyen mértékű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002. óta nem volt. A keresetek a családi kedvezményeket is figyelembe véve reálértéken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben.

A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 57 ezerrel, 3,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly novemberben éves összevetésben. A versenyszférában is jelentős a létszámnövekedés, ezen belül a kereskedelemben és a járműgyártásban 9 ezerrel, a szállításban ötezerrel, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban pedig 4300-zal dolgoznak többen - sorolta.

A foglalkoztatottak létszámának hónapról-hónapra ismétlődő növekedése is azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek - húzta alá az államtitkár.

Elemzők: idén közel 4 százalékkal emelkedhet a reálbér

Idén 4 százalékhoz közeli ütemben emelkedhet a reálbér a Takarékbank és az Erste Bank elemzői szerint. Suppan Gergely, illetve Barczel Vivien és Ürmössy Gergely így kommentálta az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott jelentését. 

Tavaly novemberben 5,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,1 százalékos volt a bruttó és a nettó bérek emelkedése. Az előző havi adatokhoz képest mindkét adat szerint 0,5 százalékponttal gyorsult a bérkiáramlás, így a keresetek emelkedése meghaladta az infláció 0,4 százalékpontos megugrását. (Az üzemanyagok árindexének a bázishatások miatt bekövetkezett növekedése nyomán az októberi 0,1 százalék után novemberre 0,5 százalékra gyorsult az infláció.) 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azzal számol, hogy tavaly 4 százalékos átlagos bérnövekedés és a -0,1 százalékos infláció hatására kissé 4 százalék felett nőhettek a reálbérek. 

Idén szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedéssel kalkulál, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. Így az idénre várt 1,5 százalékhoz közeli infláció mellett 4 százalékhoz közeli reálbér-emelkedés adódik. A bérnövekedés ütemét azonban gyorsíthatja, hogy egyes hiányszakmákban emelkedésre  lehet számítani a következő években, emellett egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. A minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is felfelé húzza a béreket. 

A Takarékbank elemzője szerint ugyanakkor az inflációra pedig lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - összegezte véleményét Suppan Gergely.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank két elemzője hasonlóképpen úgy gondolja, hogy 2016-ban a bruttó bérek 3 és 4 százalék közötti ütemben növekednek majd. A nettó bérek pedig akár 5 százalékot is meghaladó ütemben emelkedhetnek a személyi jövedelemadó csökkentésének hatására.

Előrejelzésük szerint 1,3 százalék lehet idén az inflációs ráta - amennyiben az üzemanyagárak nem csökkennek jelentősen tovább, mert akkor még alacsonyabb lehet az infláció. Így az idén újra erős bérnövekedés lesz, alacsony infláció kíséretében. Ezért reálértéken lendületesen nőhetnek tovább a bérek 2016-ban, így a háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP-növekedéshez. Várakozásuk szerint idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP az Erste Bank elemzői szerint.