Gazdaság

Az idén megkezdődhet a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása

A forgalomban három órára csökkenhet a menetidő

A kormány október végéig aláírhatja a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló kínai–magyar megállapodást. A pálya magyar szakasza százhatvanhat kilométer, a beruházás költsége ezen a szakaszon 472 milliárd forint.

Szijjártó 20150716
Vang Hsziao-tao, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dejan Trifunovic, a szerb építésügyi, közlekedési, infrastrukturális minisztérium államtitkára (Fotó: MTI - Bruzák Noémi)

Még az idén megkezdődhet a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizálása, amint aláírják a magyar–kínai kormányközi és a finanszírozási megállapodást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar–szerb–kínai munkacsoport harmadik ülését követően. A két megállapodást október 31-ig írják alá. Kína augusztus 15-ig megküldi a finanszírozási ajánlatát, amelynek kedvezőbbnek kell lennie a piaci feltételeknél – közölte a miniszter.

A vasútvonal magyar szakasza százhatvanhat kilométer, a beruházás költsége ezen a szakaszon 472 milliárd forint. Szeretnék, hogy a személyforgalomban 2,5-3 órára csökkenjen a két főváros közötti menetidő, és a Kína által a pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt áru Szerbián és Magyarországon keresztül haladjon. Kétvágányúvá teszik és villamosítják a vasútvonalat, és a projekt megvalósításával a legnagyobb tengelynyomású tehervonatok is közlekedhetnek majd az új pályán, a személyforgalomban pedig a vonatok a százhatvan kilométeres óránkénti sebességet is elérhetik. A kivitelezési idő becslések szerint két, vagy legfeljebb két és fél év lesz - közölte Szijjártó.

Mint megírtuk, Kína meghirdette az Egy övezet egy út elnevezésű stratégiáját, amelynek célja a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése Európával. Erre kontinensünkön azonnal megindult a verseny, hogy mely európai országok töltik majd be a legfontosabb szerepet a stratégia megvalósításában. Szerbia és Magyarország összefogott, hogy Közép-Európában ez legyen az a két ország, amely a stratégia keretében a legnagyobb tranzitforgalmat bonyolítja le a Kína és Európa közötti kereskedelemben.

A szerbek és a kínaiak részéről is elhangzott, hogy az együttműködés kiemelkedően eredményes.