Az előzetes adatnál is jobban nőtt a GDP a harmadik negyedévben

Fidesz: Magyarország erősödik, amióta hátat fordítottunk a balliberálisok rossz gazdaságpolitikájának
A Fidesz-KDNP szakított a balliberálisok rossz gazdaságpolitikájával, és a nemzeti érdekeket érvényesíti a gazdaságpolitikában is. Megszorítások helyett az adócsökkentések politikáját választottuk, és amióta csökkenek az adók, nő a gazdaság, nőnek a bérek, Magyarország egyre vonzóbb befektetési célpont -olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményben. A magyar gazdasági növekedés minden várakozást meghalad, és már elérte az 5,2%-ot is. 2010 óta a magyar gazdaság teljesítménye több, mint 20 %-kal bővült. 2020-ig - tartva a kormányzat stabilan 4% feletti növekedési céljait - a kormányváltás évéhez képest mintegy harmadával bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye, ez teret ad a bérek és az életszínvonal további növekedéséhez.

Főként a szolgáltatói szektor és az ipar vártnál jobb teljesítménye járult hozzá ahhoz, hogy 0,2 százalékponttal magasabb lett a gazdasági növekedés az év harmadik negyedévében a korábban ismert adathoz képest. Mindez előrevetíti, hogy várhatóan az év hátralevő részében sem veszít lendületéből a gazdaság teljesítménye, elérve ezzel a jóval négy százalék feletti éves bővülést.

A mostani adatok azt is megerősítik, hogy számos nemzetgazdasági ág érdemben segítette elő a növekedést. Az építőipar hozzáadott értéke és a lakásépítések bővülése mögött az otthonteremtési programnak kiemelt szerepe van. A hatéves adócsökkentési és béremelési megállapodás eredményeként ma már nemcsak több mint 4,5 millió embernek van munkája, hanem a bérek is dinamikusan, 11,7%-kal emelkednek.

Ez megmutatkozik a rendelkezésre álló jövedelmek felhasználásában: a családok egyre többet tudnak költeni, a háztartások vásárolt fogyasztása 5,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A gazdaságfejlesztésre fordított források hatékony felhasználását mutatja a beruházások jelentős, 20%-os növekedése. Mindezeken túl a mezőgazdasági termelés esetén ugyancsak bővülést láthatunk. A 2013-as fordulatot követően napjainkra új növekedési pályára állt a magyar gazdaság. Ennek eredményeként az elmúlt években összességében a bővülés jelentős mértékűnek számít a nemzetközi viszonylat tekintetében.

Az adatokból azt láthatjuk, hogy Magyarország GDP-je 25%-kal haladta meg a 2010-es év eleji szintet, illetve több mint 18%-kal múlta felül a 2014. évit. Az elkövetkezendő években továbbra is négy százalék körüli lehet a bővülés.

A november 14-én kiadott első becslésnél is jobbak az adatok. Akkor a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékos gazdasági növekedést jelzett a KSH. Az előző negyedévhez mérten pedig 1,2 százalékos növekedést jelentett.

A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye és a nagyobb hozzáadott érték tartalmú ipari ágazatok jelentős növekedése magyarázza - tette hozzá szerdai jelentésében a KSH. 

Az év első három negyedévében 4,8 százalékkal nőtt a GDP a múlt év azonos időszakához mérve. 

A harmadik negyedévben a szolgáltatások kiigazítatlan bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 6,9 százalékkal a második negyedévi 8,2 százalékot követően.  A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4 százalékkal nőtt, szintén lassabban az előző negyedévi 7,0 százalékos ütemnél.  Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban a hozzáadott érték 5,1 százalékkal emelkedett,  gyorsabban az előző negyedévi 4,9 százalékos éves ütemnél. A szállítás, raktározás teljesítménye 3,7 százalékkal emelkedett az előző 5,8 százalék után.  

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke a  tavalyi harmadik negyedév szintjén stagnált.  

Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal nőtt az előző év harmadik negyedévéhez mérten, ami szintén szerényebb az előző negyedévi 3,8, illetve 4,3 százalékos éves összevetésű növekedésnél. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike növekedést mutatott - fűzte hozzá jelentésében a KSH. 

Az előző negyedévhez viszonyítva a mezőgazdaságban hozzáadott érték 3,0 százalékkal, a szolgáltatások teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar 1,4 százalékkal visszaesett az előző negyedévhez mérve, az építőiparban termelt új érték 7,6 százalékkal nőtt az előző negyedévben is kimagasló 7,3 százalékos emelkedés után. 

Az építőipar teljesítményének emelkedése a második negyedévi 23,8 százalékról  27,5 százalékosra gyorsult, a mezőgazdaságé pedig 2,0 százalékról 3,4 százalékosra.  

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 4,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,1, az ipar 0,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalékpont), illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb - közölte KSH.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami alig 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévinél, de ebben az évben a legszerényebb ütem. A háztartások vásárolt fogyasztásának növekedési üteme is ugyanígy, 0,1 százalékponttal 5,3 százalékosra mérséklődött.  A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal nőtt, azaz a külföldi költekezés csökkent.  A kiadási csoportok közül  az átlagot meghaladóan emelkedett a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások volumene - tette hozzá a KSH.  A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,0 százalékkal lett nagyobb, az előző negyedévi 9,5 százalékos növekedés után.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás - a beruházás - továbbra is jelentősen,  20,0 százalékkal haladta meg az  egy évvel korábbit, az építési beruházások volumene még nagyobb ütemben nőtt, mint  a gépek, berendezések vásárlása.  

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 14,9 százalékkal nőtt, amiben a készletek 70,9 milliárd forintos csökkenése is megjelent. 

A külkereskedelmi forgalomban folyó áron az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 443,7 milliárd forint aktívum keletkezett, 293,9 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az áruforgalomban a kivitel 3,2, a behozatal 6,6 százalékkal bővült, az  egyenleg 289,4 milliárd forint  deficitbe fordult, így 351,7 milliárddal romlott a tavalyi év azonos időszakához képest. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 4,2, importja 2,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a 733,1 milliárd forintos aktívum 57,8 milliárddal nagyobb a tavalyi harmadik negyedévinél. 

A GDP harmadik negyedévi 4,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,7, a bruttó felhalmozás 4,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.