Megadta a brit alsóház Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépéshez szükséges felhatalmazást. Ha az indítványra a Lordok Háza is rábólint, a kormány aktiválhatja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét.
Az uniós munkavállalókról még meg kell állapodni (Fotó: Reuters/Peter Nicholls)
Elfogadta tegnap a brit alsóház a Brexithez szükséges folyamat hivatalos elindításához szükséges felhatalmazást. Az első törvényjavaslat egyébként egy hete átment az alsóházon, tegnap a benyújtott módosító javaslatokról döntöttek a honatyák. Ám hiába érkezett a pársoros javaslathoz 146 oldalnyi módosító indítvány, a képviselők egyiket sem fogadták el.
A javaslat most a Lordok Háza elé kerül, amely február 20-án veszi napirendjére a tervezet tárgyalását. Ha a brit felsőház is elfogadja az indítványt, minden adott lesz, hogy London aktiválja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely az unióból való kilépéshez szükséges. A távirati iroda nem hivatalos értesülésekre hivatkozva közölte: a brit kormány szeretné, ha a teljes parlamenti tárgyalási szakasz március elejére lezárulna. Theresa May kormányfő hangsúlyozta, hogy a már Nagy-Britanniában élő külföldi, de uniós munkavállalók tartózkodási munkavállalási jogairól a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, de csak viszonossági alapon. A kormány menetrendjében egyébként eredetileg nem szerepelt a parlamenti szavazás: a kormányfő álláspontja szerint a folyamat megindítása személyes döntési jogkörébe tartozott volna. A miniszterelnök számításait a brit legfelsőbb bíróság húzta keresztül, amikor ítéletében kimondta: a brit parlament szuverén jogköre az uniós tagságot megszüntető folyamat jóváhagyása.
A hírhez kapcsolódik, hogy Beata Szydlo lengyel és Enda Kenny ír miniszterelnök tegnap egybehangzóan kijelentette: az uniós döntéshozatalában nagyobb teret kell adni a nemzetállamoknak és a nemzeti parlamenteknek.
