„Az agrárium a nemzeti szuverenitás tartópillére”

Lázár János: A kormány pártolja aztaz uniós kezdeményezést, hogy még alacsonyabbra kerüljön a kiemelt támogatást lehetővé tevő birtokhatár (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az agrárium a magyar nemzeti szuverenitás tartópillére, az ágazat szempontjából azonban az élelmiszer-kereskedelemnek döntő jelentősége van – közölte szombaton Lázár János Hódmezővásárhelyen, a Kihívások a mezőgazdaságban című konferencián.

Az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntő mértékben a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el. Ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek – fogalmazott a tárcavezető a távirati iroda közlése szerint. A politikus úgy véli, amíg ezt a folyamatot „nem tudjuk megtörni és csak részsikereket tudunk elérni”, addig Magyarországon csak félmegoldások lesznek.

Lázár János kiemelte, a Fidesznek a mezőgazdasággal társadalompolitikai célkitűzései is vannak: „azoknak, akik az agráriummal foglalkoznak, középosztálybeli családokká kell válniuk”. Szerinte a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a tulajdonosi középosztály erősítése érdekében. Beszélt arról is, helyes döntés volt a területalapú támogatások esetében a degresszió bevezetése, ugyanis a kormány pártolja azt az uniós kezdeményezést, hogy még alacsonyabbra kerüljön a kiemelt támogatást lehetővé tevő birtokhatár.

„A választások tétje az is, miként zárul Magyarország és az unió közötti vita kimenetele a magyar föld sorsáról” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy két éven belül az Európai Bíróság dönt a társas vállalkozások földszerzéséről, valamint a birtokméret háromszáz hektáros maximumáról. Hozzáfűzte, a közös agrárpolitikáról folyó vita kapcsán meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek vannak az uniós agrártámogatásokhoz nyújtott nemzeti kiegészítés emelésére.

A konferencián felszólalt Hegedűs Zoltán (Fidesz–KDNP), a település alpolgármestere is, aki elmondta, Hódmezővásárhelyen negyvenezer hektár jó minőségű termőföld van, a járásban dolgozik a megye gazdái- nak nagy része. A város az elmúlt években a legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a gazdáknak nyújtott szolgáltatások helyben elérhetők legyenek. Szerinte a termelők érdeke volt, hogy Hódmezővásárhely a megyei agrár-közigazgatás központjává váljon, ennek részeként az agrárgazdasági kamara megyei szervezete is a településre költözik.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról beszélt, az uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárdból 1100 milliárd forintot már odaítéltek. Huszonkilenc pályázati felhívás keretében még jelentős források fordíthatók például öntözésfejlesztésre, erdőtelepítésre, tanyavillamosításra.