Miközben a teljes vállalati hitelállomány csökkent, addig a kis cégek körében a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhetően növekedett a hitelkihelyezés – derült ki az MNB negyedéves jelentéséből. Egy év alatt közel másfél százalékot estek a lakáscélú forinthitelek kamatai és felpörgött az új lakáshitel-szerződések értéke is.
A második negyedévben a teljes hitelállomány egy év alatt 3,4 százalékkal esett, de a a kis- és középvállalati (kkv) szegmensben az NHP erőteljes támogatásának köszönhetően, 1,8 százalékkal emelkedett - ismertette Fábián Gergely, az MNB igazgatója a hitelezési folyamatokról készült jegybanki jelentés után.
Fábián Gergely elmondta, a kkv szegmens kivételével a vállalati hitelezés alakulása a vártnál negatívabb, dinamikája továbbra is jelentősen elmarad a várttól. Felidézte, az egészséges növekedést az MNB szerint 6-7 százalékos hitelállomány-bővülés támogatná.
A vállalatok teljes hitelállománya 222 milliárd forinttal csökkent a második negyedévben. Ez részben nagyobb volumenű vállalati tranzakciók következménye, például jelentős tartozásokat fizettek vissza, a banki finanszírozást közvetlen anyavállalati finanszírozásra váltották át, vagy adósságkonszolidációra került sor.
A kkv finanszírozás bővülésében jelentős szerepe volt az nhp-nak, a program keretében kötött új szerződések összesített volumene éves összevetésben 15,6 százalékkal bővült a második negyedévben. A háztartási hitelezésben folytatódott az élénkülés, a bruttó kihelyezés 9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.
Csökkentek a lakossági kamatok, felpörgött az ingatlanhitelezés
Júliusban a háztartások által felvett új lakáscélú forinthitelek átlagos kamatlába 5,75 százalék volt, 29 bázisponttal alacsonyabb, mint az előző hónapban, és 1,36 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt - jelentette hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kamatcsökkenéssel egyidejűleg emelkedett az új lakáshitel-szerződések értéke, és elérte a 36,7 milliárd forintot, ami 3,2 milliárddal több az előző, június havinál.
Az MNB idősoros adatai szerint 2012 februárja óta egyszer sem kötöttek 30 milliárd forintnál nagyobb összegre lakáshitel szerződéseket egyetlen hónapban.
A jelentés kitér arra is, hogy júliusban a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelekből 6,3 milliárd forint összegű, a forintosítással összefüggő hitelkiváltásra került sor, míg az idei második negyedévben összesen 2,4 milliárd összegben történt ilyen hitelkiváltás.
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti forint és euró hiteleknél júliusban 23, illetve 8 bázisponttal, 4,29 és 3,36 százalékosra mérséklődött, míg az 1 millió euró érték feletti forint és euró hitelek esetében 34 és 119 bázisponttal 2,73, illetve 2,85 százalékosra emelkedett.
