Gazdaság

Az MKIK szerint nehéz lesz az orosz piacon működni

Fel kell térképezni az új lehetőségeket

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban érintett magyar vállalatok többsége úgy érzékeli, hogy idén is nehéz lesz az orosz piacon eredményesen tevékenykedni, ezért az egyik legfontosabb feladat az új orosz lehetőségek feltérképezése és ezekhez a finanszírozás megteremtése - mondta Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke azt követően, hogy a csütörtökön konzultáltak az embargó hatásáról, a várható helyzetről.

Tóth Imre kiemelte, hogy a tagozat tagvállalatai több területen visszaeséssel számolnak, például az építőiparban  több projekt megvalósítása szünetel, visszaesett az orosz igény, nincsenek új szerződések.
A gyógyszeriparban a rubel árfolyamának ingadozása továbbra is gondot jelent, az  első két hónapban 30-40 százalékkal is visszaeshet a Magyarországra érkező orosz turisták száma, és az Oroszországban kiadott uniós vízumok számának csökkenése sem kecsegtet sok jóval az év hátra lévő részében - tette hozzá.
A kamara számítása szerint a magyar áruforgalom Oroszországba tizenöt százalékkal csökkent tavaly, ezen belül a magyar export tizenöt-tizenhat százalékkal, 510-520 millió dollárral mérséklődött 2013-hoz képest. Ezen belül a magyar ipari kivitelben kétszázmillió dollár volt a visszaesés, a gépipar, a gyógyszeripar és az elektronikai szállításának csökkenésében mutatkozott meg, a magyar mezőgazdasági termékek kiszállítása Oroszországba százöt millió dollár körüli kiesést jelent.
Az orosz embargó miatt a magyar agrárgazdaságban árufelesleg jelentkezik, igaz több sikeres kísérlet is van a többlet értékesítésére más piacokon - mondta Tóth Imre.
A tagozat tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök és az orosz elnök budapesti találkozója kedvező folyamatot indított el a két oldalú gazdasági kapcsolatokban, egyre több orosz gazdasági szereplő jelzi magyar termékek, szolgáltatások iránti igényét, elsősorban az élelmiszeripari feldolgozás területén.
Tóth Imre felhívta a figyelmet az orosz kormány 2020-ig szóló, több milliárd dolláros programjára az orosz élelmiszerimport kiváltására. Szerinte ebbe a programba magyar vállalkozások is bekapcsolódhatnak elsősorban állattartó telephelyek létesítésével, rekonstrukciójával, vetőmagok és tenyészállatok szállításával, állattartási és állati termékek feldolgozását érintő technológiák értékesítésével.
A tagozat tiszteletbeli elnöke szerint a nagyszabású orosz programban a helyben megtermelt zöldségek feldolgozására és megőrzésére kiemelt figyelmet szánnak, és ez jelentős tároló- és hűtőház kapacitás létesítését jelentheti, igény lehet melegházak kialakítására is, amiben magyar vállalatok szerepet kaphatnak. Magyar gyártási technológiát lehetne szállítani a tej- és sajtfeldolgozáshoz, komplex mezőgazdasági termelési rendszerek - kukorica, napraforgó, sörárpa - is eladhatóvá válhatnak az orosz piacon. A magyar mezőgazdasági talajmegmunkáló- és betakarító géprendszerek, gépgyártás, gabonasilók is lehetőséget kaphatnak az orosz piacon.
Tóth Imre hangsúlyozta, hogy az április elején sorra kerülő orosz-magyar kormányközi bizottság ülésén kell meghatározni a magyar részvételi lehetőséget az orosz kormányprogramban. Hozzátette: a kormányközi kapcsolatok jók, ezt most "vállalkozói aprópénzre" kell váltani, az idei év talán egyik legfontosabb projektje lehet az orosz lehetőségek feltérképezése, az információk begyűjtése, a finanszírozás megteremtése.
A tiszteletbeli elnök bízik abban, a magyar vállalkozásokban lesz annyi kezdeményező készség és kitartás, hogy a nehezebb helyben is a piacon maradjanak.