Az Európai Bizottságnál a konvergenciaprogram

A szaktárca közleménye szerint a konvergenciaprogram átfogó módon mutatja be a következő négy évben várható makrogazdasági folyamatokat. A program kidolgozása a múlt évhez hasonlóan párhuzamosan zajlott a költségvetési tervezéssel. 

A kormány a kialakult gyakorlatnak megfelelően április 29-én a nemzeti reformprogramot is elküldte a bizottságnak - közölte a tárca.

A konvergenciaprogram szerint 2016-ban a növekedés üteme - döntően az EU-s transzferek természetes ciklikussága miatt - enyhén elmaradhat a 2015. évitől, 2017-től kezdve viszont a bruttó hazai össztermék volumene ismét 3 százalék körül bővülhet. A stabil bővülés a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően várhatóan még a 3 százalékot is felülmúlja a következő években. 

Az új középtávú költségvetési pályát úgy alakította ki a kormány, hogy az államadósság további csökkenését biztosító, változatlanul jóval a GDP 3 százaléka alatt maradó hiány fenntartása mellett nagyobb hangsúlyt kapjon a gazdasági növekedés támogatása, és jobban érvényre jussanak a kormány gazdaság- és társadalompolitikai prioritásai.

A kormányzati szektor hiánya 2018-tól ismét csökkenő pályára áll, 2020-ig a GDP 1 százaléka közelébe mérséklődik. A strukturális hiány 2016-ban és 2017-ben átmenetileg a középtávú költségvetési cél (MTO) fölé emelkedik, de középtávon ismét visszatér a célhoz, 2020-ban pedig már az MTO alá csökkenhet. 

A kitűzött hiánypálya biztosítja az adósságráta további csökkenését. A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2011. évi 80,8 százalékról 2015 végére 75,3 százalékra süllyedt, a konvergenciaprogram időhorizontján az adósságráta további közel 11 százalékponttal, 65 százalék alá mérséklődhet - tartalmazza a konvergenciaprogram.

NGM: az IMF szerint csökkent a magyar gazdaság sebezhetősége 

Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves jelentése szerint Magyarország pénzügyi sebezhetősége jelentősen mérséklődött, a magyar gazdaság erősödött - emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az IMF jelentéséhez fűzött kommentárjában. 

A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: az IMF szakértői jelentése és a szervezet igazgatósága egyaránt üdvözli a magyar gazdaság teljesítményét, többek között a dinamikus gazdasági növekedést, a munkanélküliség jelentős mérséklődését, valamint a gazdaság külső sérülékenységének csökkentésére irányuló folyamatos lépéseket. 

A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt időszak ösztönző gazdaságpolitikája, a kedvező külső környezet és az uniós források felhasználása egyaránt támogatta a növekedést. Magyarország pénzügyi sebezhetősége, külső kockázatoknak való kitettsége is jelentősen mérséklődött. Ez köszönhető a tartós folyó fizetésimérleg-többletnek, a külső adósság - és azon belül különösen a devizaadósság aránya - jelentős csökkentésének, valamint a javuló piaci hangulatnak - ismertette a tárca. Hozzátették: a jelentés elismerőleg szól az adóbeszedés hatékonyságának javításáról és a gazdaság fehérítéséről, így különösen az online pénztárgépek rendszere és az ekáer jótékony hatásáról.

Az NGM közleménye szerint az IMF úgy ítéli meg, hogy folytatni kell a gazdaság sebezhetőségének mérséklésére irányuló erőfeszítéseket, valamint elő kell segíteni az üzleti környezet, a versenyképesség és a vállalati szektor által vezérelt növekedés feltételeinek további javítását. 

További lépések szükségesek a hitelaktivitás növelése érdekében, és folyamatos előrelépésre van szükség az átfogó strukturális reformok terén ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési lehetőségei teljes körűen kiaknázhatók legyenek.

A Valutaalap szakértői a 2016 februárjában lefolytatott gazdaságpolitikai konzultációk után készítették el jelentésüket. A dokumentumot az IMF igazgatósága április 22-én tárgyalta, a következő konzultáció várhatóan egy év múlva lesz - teszik hozzá.