Hosszú vita után kompromisszum született a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén, amelynek értelmében 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest, az egyezség azonban bizonyos kivételeket is tartalmaz.
Az éjszakába nyúló tárgyalásokon a résztvevők végül megállapodásra jutottak, amelynek alapján a tagországok kormányait tömörítő tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel.
A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és több keleti tagállam sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások - például Franciaország - viszont 40 százalékra akartak emelni.
Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott.
A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán.
A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására.
Többek között Hollandia és Írország ugyanakkor csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem kellően ambiciózus tárgyalási mandátum miatt.
A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést.
A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében legalább 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék.
Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.
Németország támogatja az új autók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről az EU-tagállamok környezetvédelmi miniszteri tanácsában kidolgozott kompromisszumot, mert biztonságot teremt és felül lehet vizsgálni - mondta Angela Merkel kancellár szerdán Berlinben.
Németország - a legnagyobb európai autógyártó - eredetileg az Európai Bizottság javaslatát támogatta, amely szerint 2030-ra 30 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest, és a járműipart sújtó hátrányos következményekre hivatkozva elutasította az Európai Parlament 40 százalékos csökkentésről szóló javaslatát. A környezetvédelmi miniszterek kedden végül a soros EU-elnök Ausztria javaslatára 35 százalékos csökkentésről állapodtak meg.
Ez elfogadható Németországnak, mert megszünteti a gyártókat fenyegető bizonytalanságot - fejtette ki Angela Merkel Berlinben sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
Hozzátette: ha kedden nem sikerült volna megállapodni, sokáig kellett volna várni az ügy lezárására, mert hamarosan az európai parlamenti (EP-) választás kerül előtérbe, és így az egész európai járműipar hosszabb időre kiszámíthatatlan helyzetbe került volna.
A megállapodás azért is elfogadható, mert szerepel benne, hogy 2023-ban felül kell vizsgálni - tette hozzá a kancellár, kiemelve, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének üteme nem egyszerűen politikai döntés kérdése, főleg attól függ, hogy milyen sebességű lesz az új meghajtási technológiák, például az elektromos autók piaci terjedése.
Mindezt együttvéve "teljes mértékben védhető" a 35 százalékos csökkentésről szóló kompromisszum - mondta Angela Merkel.
Az ágazat érdekvédelmi szervezete, a német autóipari szövetség (VDA) szerint viszont a megoldás káros, mert a nemzetközi vetélytársaknál rosszabb helyzetbe szorítja valamennyi európai gyártót.
A megállapodás egy "elszalasztott lehetőség a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének gazdaságilag és technológialag realisztikus szabályozására" - emelte ki a szervezet közleményében Bernhard Mattes, a VDA elnöke.
Hozzátette: "több mint sajnálatos, hogy a tagállamok többségének nem volt ereje egyensúlyt teremteni az éghajlatvédelem és a foglalkoztatás biztonsága között".
