Átfogó stratégiai partnerség Kínával

Sikeres megállapodások: Csiao Csin-pu, a Sanghaji Aranytőzsde elnöke és Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint Pan Kung-seng, a Kínai Népi Bank elnöke és Varga Mihály gazdasági miniszter (Fotó: MTI - Miniszterelnöki Sajtóiroda - Szecsődi Balázs)

Az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a kínai kormány a magyar-kínai kétoldalú együttműködést, ami az ázsiai országban a legmagasabb kategória. Kínában azokat az országokat tartják számon átfogó stratégiai partnerként, amelyekkel a kétoldalú együttműködésnek a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a pekingi kormány – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának, az Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével folytatott tárgyalások és a megállapodások után.

A katonai tiszteletadással fogadott magyar kormányfő helyi idő szerint szombat délelőtt megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai államfővel, Li Ko-csiang miniszterelnökkel, majd a két kormányfő jelenlétében az Országos Népi Gyűlés épületében több megállapodás is született a két ország között – közölte a távirati iroda. Pekingben Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is találkozott. A megbeszélésről Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője annyit közölt, hogy a fő napirendi pont a magyar–török kétoldalú kapcsolatok áttekintése volt. Elmondta azt is, hamarosan átadják Budapesten a felújított Gül Baba türbéjét, és az ünnepségen várhatóan Recep Tayyip Erdogan is részt vesz majd. A török elnök pedig meghívta hivatalos látogatásra Ankarába Orbán Viktort, amit a magyar miniszterelnök köszönettel elfogadott.

A magyar kormányfő találkozott mongol kollégájával, Dzsargaltulga Erdenebattal is. A megbeszélésen vízgazdálkodási, gyógyszeripari és sportügyi együttműködési lehetőségekről is tárgyaltak. Ezenkívül Orbán Viktor és a mongol kormányfő a két ország közötti ösztöndíjprogrammal kapcsolatban kiemelte annak fontosságát, hogy magyar és mongol diákok a másik államban felsőfokú tanulmányokat folytathatnak. Orbán Viktor a hivatalos megbeszélések után megkoszorúzta a Tienanmen téri Hősök emlékművét is.

Szijjártó Péter értékelése szerint így a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok előtt újabb lehetőségek nyílnak. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy megkapták a Budapest–Belgrád vasútvonalra a kínai Eximbank finanszírozási ajánlatát, amely húszéves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlat. Ez jó kiindulási alapnak tekinthető, és ha viszonylag gyorsan sikerül lezárni a tárgyalásokat, az őszi Kína–Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóig – amelyet Budapesten tartanak – elkészíthető lesz a tenderkiírás is. A Budapest–Belgrád vasútvonal beruházásának összértéke 550 milliárd forintra tehető, a hitelajánlat pedig a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik.

A miniszter tájékoztatott arról a megállapodásról is, hogy a magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel növelése érdekében tárgyalások kezdődnek a Kínába irányuló magyar gyümölcsexport lehetőségéről, ami a magyar agráriumnak óriási gazdasági jelentőségű lenne.

Megegyezés született továbbá arról – folytatta Szijjártó Péter –, hogy a kínai fejlesztési bank 79 millió dolláros hitel keretében újabb magyarországi projektet, a Wanhua-BorsodChem termelékenységet fejlesztő, környezetvédelmi típusú beruházását finanszírozza.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Sanghaji Aranytőzsde szintén megállapodott, amely alapján a BÉT-en létrejön egy kifejezetten kínai, keleti irányú kereskedést folytató részleg, és a BÉT jelenti majd a Sanghaji Aranytőzsdének a regionális platformot.

A miniszter végül elmondta, hogy – a kínai jogi rendszerhez képest kivételes eljárásban – a magyar állam lehetőséget kapott a pekingi magyar nagykövetség megvásárlására.

Egy övezet, egy út program

Bódy Géza

Kína 124 milliárd dollárral (mintegy 35 ezer milliárd forinttal) támogatná a békére, a nyitottságra és a szabadkereskedelemre épülő Új Selyemút létrehozását – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök. A program az Ázsia, Afrika és Európa összekötését célzó dollármilliárdos projektekkel szerinte a globális fejlődés motorja lehetne. A kétnapos Egy övezet, egy út nemzetközi fórum a legfontosabb diplomáciai esemény idén Kínában, amely lehetőséget nyújt Hszinek, hogy megerősítse országa globális vezető szerepét a visszavonulót fújó és a szabadkereskedelmi egyezményeket felmondó Egyesült Államokkal szemben. „Az együttműködés nyílt fórumát kell létrehoznunk, és biztosítanunk kell a nyitott világgazdaság fenntartását és fejlődését” – mondta a csúcstalálkozó megnyitóján a kínai elnök. A kereskedelem a gazdasági fejlődés fontos motorja – tette hozzá.

Hszi Csin-ping jelentős összegeket irányzott elő az Új Selyemút finanszírozására, Kína további százmilliárd jüant (4100 milliárd forintot) fektetne a már létező Selyemút Alapba, 380 milliárd jüant (több mint 15 500 milliárd forintot) szánna kölcsönökre és hatvanmilliárd jüannal (2460 milliárd forinttal) támogatná a fejlődő országokat és a nemzetközi intézményeket az Új Selyemút országaiban. A kínai vezető egyúttal háromszázmilliárd jüan (12 300 milliárd forint) erejéig bátorítaná a pénzintézeteket tengerentúli jüanalapjaik kiterjesztésére.

A kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére irányuló stratégia két fő része a „Selyemút gazdasági övezet” és a „21. századi tengeri selyemút”. A kezdeményezés a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában. Kína 2013 óta már több mint ötvenmilliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra a programhoz csatlakozó országokban.

A Nyugati diplomaták aggodalmukat fejezték ki a csúcstalálkozót és a terveket illetően – írta a távirati iroda –, mert úgy vélik, hogy Kína ezek segítségével próbálja meg kiterjeszteni globális befolyását. Peking visszautasította a vádakat: a mindenki számára hasznot hajtó, kizárólag a jólét elősegítését célzó kezdeményezés nyitva áll azok előtt az országok előtt is, amelyek nem a selyemúton fekszenek.

5 perces interjú: Matura Tamás, Kína-kutató

– Átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötött Kína és Magyarország. Ez mit jelent?

– Kína szempontjából ez a legmagasabb szintű államközi együttműködés: nagyjából annyit jelent, hogy politikailag „magasabb polcra” kerülünk, például jobb feltételekkel juthatunk kínai hitelekhez és támogatásokhoz. Látni kell azonban, hogy Kínának közel hatvan hasonló partnere van, a régió jelentősebb országai közöl mi vagyunk az utolsók, akik megkötötték a partnerséget. Nyilván örülni kell a lehetőségnek, de átütő hatása valószínűleg nem lesz.

– Szijjártó Péter szerint tárgyalások kezdődnek a Kínába irányuló magyar gyümölcsexport lehetőségéről is. Van realitása annak, hogy exportálni tudjunk egy több mint egymilliárdos piacra?

– Bőven. Óriási a kínai piac, nő a jólét, az erősödő középosztály pedig egyre jobb minőségű ételeket szeretne enni. Az európai címkével ellátott élelmiszereket nagyra becsülik Kínában. A gond azzal lehet, ha a magyar agrárium nem képes magas hozzáadott értékkel bíró termékeket előállítani. Láttuk az elmúlt két évben, hogy egy-egy termék esetén több száz százalékot emelkedett a Kínába irányuló exportvolumen, de ezek esetében az alacsony bázis is közrejátszik a jó számokban.

Szijjártó Péter: Növelni kell a hazai termékek exportálásának lehetőségét
Fejlesztések a versenyképességért

BG

Az eurázsiai együttműködés infra­struktúráját teremti meg az Egy övezet, egy út stratégia – közölte tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mivel az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken, olyan stratégiákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik ennek megállítását, illetve a versenyképesség visszaszerzését, ezért a stratégia komoly lehetőségeket jelent Európának is  – mondta a tárcavezető. Szerinte ehhez a világon leggyorsabban fejlődő ázsiai, délkelet-ázsiai térséggel a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani. Az Egy övezet, egy út programból és a keleti nyitás stratégiájából fakadóan végre kell hajtani mindazokat a közlekedési, energetikai infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek Magyarország és EU jövőbeni gazdasági erejének növelését szolgálják.

Magyar részről a miniszter három konkrét célt jelölt meg az Egy övezet, egy út stratégiával kapcsolatban: elsőként azt, hogy minél több fejlett magyar – elsősorban vízgazdálkodási, városüzemeltetési és informatikai – technológiát használjanak az Ázsia ezen részén megvalósuló óriási beruházásokban. A kormány továbbá azt szeretné, hogy minél több infra­strukturális fejlesztés, a lehető legtöbb Ázsia–Európa útvonal haladjon keresztül Magyarországon, ezzel is növelve a magyar termékek exportálásának lehetőségét Ázsiába. Cél emellett, hogy az Egy övezet, egy út stratégia keretében Európába irányuló kínai befektetések jelentős része Magyarországra érkezzen, amit kiválóan szolgálnak az elmúlt időszakban megindított adócsökkentések, a kutatás-fejlesztési kedvezmények és a Digitális Magyarország program.

A külügyminiszter Pekingben tárgyalt a szerb infrastrukturális miniszterrel, aki arról tájékoztatta őt, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal ügyében a szerb–kínai pénzügyi megállapodás is jól alakul, így reális, hogy Magyarország és Szerbia nagyjából azonos menetrend szerint haladjon majd az építkezésben. Megbeszélést folytatott továbbá a szlovén gazdasági miniszterrel Magyarország bevonásáról a koperi kikötő – amely a magyar exportőr vállalatok által leginkább használt kikötő – és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében.

Szijjártó tárgyalt még a kínai fővárosban az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank vezetőivel – magyar technológiák bevonásáról ázsiai infrastrukturális projektekbe –, és több nagy kínai vállalat képviselőjével is találkozott, akikkel egyeztet a rendkívül kedvezővé vált magyar adókörnyezetből fakadó újabb kínai beruházásokról. A pekingi fórum, amelyen a kínai elnök, Hszi Csin-ping mellett részt vesz mások mellett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök, António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója, a legrangosabb nemzetközi esemény a kezdeményezés 2013-as útjára indítása óta.