Aratják a kukoricát

November elejére szeretnék learatni a tengerit (Fotó: MH)

A kukorica mintegy tíz százalékát takarították be eddig, a napraforgónak több mint kétharmadát, a szója harmadát. Az utóbbi öt-hat napban akadályozta az aratást az eső, illetve a sár. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, Vancsura József a Magyar Hírlapnak elmondta, a gazdák tegnap már folytathatták a betakarítási munkálatokat. Szerinte a kukorica minősége jó lesz, miután beért, learatják, a vizet pedig néhány nap alatt leadja. Mintegy egymillió hektáron termesztenek jelenleg kukoricát Magyarországon, a GOSZ elnöke az idén mintegy 6,5 millió tonnás terméssel kalkulál, ami elmarad a tavalyi 8,8 millió tonnától. Szeretnék november elejére learatni a tengerit, a realitás azonban december eleje. Itthon állatok takarmányozására négymillió tonna kukorica szükséges, a biomasszagyárak, amelyek egy-két forinttal többet adnak a világpiaci árnál, kétmillió tonnát használnak fel, ami megmarad, az megy exportra.

Vancsura József szerint sajnálatos, hogy a kukorica ára a búzáéhoz hasonlóan alacsony, most 42 ezer forintot adnak a kukorica tonnájáért. A gazdáknak ötvenezer forintos tonnánkénti ár hozna nyereséget.

A GOSZ elnöke úgy látja, hogy a tavalyinál jobb lesz a napraforgó minősége, egy-két százalékkal magasabb lesz az olajtartalma. A napraforgó vetésterülete egyébként évről évre növekszik, meghaladja már a 658 ezer hektárt. Szeptember második hetében kezdődött meg a napraforgó betakarítása, amelynek a hetven százalékát már learatták.

Halmos Gábor, a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója azt mondta: a termésátlagok nagyon eltérőek lehetnek az időjárástól, a művelés módjától, fajtáktól függően, az országosan jellemző, átlagosan háromtonnás hektáronkénti eredményekkel számolva az idei termés is meghaladja az 1,8-2 millió tonnát.

Tavaly rekordtermés volt napraforgóból, 1,9 millió tonna. Az eddigi adatokból úgy tűnik, hogy a termés minősége az aszály miatt ha nem is kimagasló, de megfelelő lesz. A területeken egyre nagyobb arányban magas olajsavas fajtákat (HO) vetnek a gazdák, mert az ebből készült, kedvezőbb sütési tulajdonságú olaj iránt megnőtt a kereslet. Fontos ugyanakkor az ilyen típusú termény elkülönített tárolása, mert a minősítéshez az olajsavtartalomnak 82 százalékot kell elérnie, míg a hagyományos napraforgónál ez csak 38 százalék. A cég mérései szerint az olajtartalom 45-46 százalék körül alakul, ami jónak számít. A napraforgó áráról viszont ez nem mondható el, az árak jelentősen alulmúlják az idén tavasszal jegyzett értékeket. Jelenleg 93 ezer forint tonnánként a napraforgó ára, ám tavasszal járt már százezer felett is, ezért várhatóan sokan betárolnak majd, várnak az értékesítéssel.

A terményt elsősorban étolajként és margarinokban hasznosítják, de a sajtolás után visszamaradó napraforgódara takarmány- és ipari alapanyagként is értékes. A hazai felhasználás nagyjából évi 1,2 millió tonna, így mintegy ötszázezer tonnát az idén is exportálnak majd a termelők és a kereskedők.

Kárbejelentés 190 ezer hektárra

Az idei hozamok a napraforgónál és a cukorrépánál megközelítik a tavalyi szintet, a burgonya hozama nyolc százalékkal haladja meg a múlt évit. Az elmúlt öt év átlagához viszonyítva a kukorica kivételével minden növény hozama öt-tizenöt százalékkal nőtt – közölte tegnap Czerván György. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár elmondta azt is: eddig mintegy 190 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, 12 300 termelőtől érkezett kárenyhítési igény. Tavaly csaknem 130 ezer hektárra igényelt tizenegyezer gazda kárenyhítést. A mezőgazdasági beruházások is emelkedtek az első fél évben, és elérték a 150 milliárd forintot. Ez egyharmaddal több mint egy évvel korábban. (GyV)