A görög kormány a parlament elé terjesztett még két fontos törvénytervezetet, amelyek elfogadása a hátralévő feltétele annak, hogy Cipraszék megkezdhessék a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel. A tárgyalások akár augusztus 6-ig lezárulhatnak, és Athén megkaphatja az új, hároméves segélycsomag első részletét.
Tegnap óta a görög törvényhozás asztalán van már az a két javaslat is, amelyek parlamenti jóváhagyásával elhárul az utolsó akadály Alekszisz Ciprasz kormánya, valamint az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalásai elől az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében indítandó új, 82-86 milliárd eurós programról. A most elfogadandó módosítások kevésbé fájdalmasak, mint a múlt hetiek voltak, így feltehetően kisebb lesz az ellenkezés is a kormányfő saját pártján belül. Az ellenzék pedig feltehetően ismét a miniszterelnök mellé áll, és megszavazza a törvényeket.
A javaslatok közül a sarkalatosabb a problémás bankokról szóló tervezet. A lényeg, hogy jogszabályban rögzítsék: amennyiben valamely bank működésével kapcsolatban aggályok merülnek fel, a felelősséget a részvényesek, valamint a hitelezők viseljék, és ne az adófizetők. A válságkezelés költségeit piaci befizetésekből feltöltendő rendszereknek, például szanálási alapoknak kellene viselniük. A másik, ma elfogadásra szánt tervezet a polgári perrendtartástól szól, amellyel fel lehetne gyorsítani a jogi eljárásokat, és csökkenthetnék a költségeket.
A hitelezők azzal számolnak, hogy augusztus 17-én átutalják Athénnak az új, hároméves segélycsomag első részletét. Ennek feltétele, hogy augusztus 6-ig lezáruljanak a tárgyalások – értesült a Bloomberg hírügynökség. Technikailag azonban az első részlet folyósítását legkésőbb augusztus 13-ig kellene jóváhagyni, mert Cipraszék csak így tudják idejében rendezni az augusztus 20-án esedékes 3,2 milliárd eurós adósságot az EKB-val szemben. Miközben egész Európa elmarasztalja Athént az adósságai miatt, az idén először alakult ki többlet a görög fizetési mérlegben, elsősorban az idegenforgalomból származó bevételek növekedése miatt. A májusi aktívum 407,2 millió eurót tett ki, az idegenforgalmi bevétel 1,21 milliárd euróra rúgott, ami 17 százalék bővülés.
A javaslatok közül a sarkalatosabb a problémás bankokról szóló tervezet. A lényeg, hogy jogszabályban rögzítsék: amennyiben valamely bank működésével kapcsolatban aggályok merülnek fel, a felelősséget a részvényesek, valamint a hitelezők viseljék, és ne az adófizetők. A válságkezelés költségeit piaci befizetésekből feltöltendő rendszereknek, például szanálási alapoknak kellene viselniük. A másik, ma elfogadásra szánt tervezet a polgári perrendtartástól szól, amellyel fel lehetne gyorsítani a jogi eljárásokat, és csökkenthetnék a költségeket.
A hitelezők azzal számolnak, hogy augusztus 17-én átutalják Athénnak az új, hároméves segélycsomag első részletét. Ennek feltétele, hogy augusztus 6-ig lezáruljanak a tárgyalások – értesült a Bloomberg hírügynökség. Technikailag azonban az első részlet folyósítását legkésőbb augusztus 13-ig kellene jóváhagyni, mert Cipraszék csak így tudják idejében rendezni az augusztus 20-án esedékes 3,2 milliárd eurós adósságot az EKB-val szemben. Miközben egész Európa elmarasztalja Athént az adósságai miatt, az idén először alakult ki többlet a görög fizetési mérlegben, elsősorban az idegenforgalomból származó bevételek növekedése miatt. A májusi aktívum 407,2 millió eurót tett ki, az idegenforgalmi bevétel 1,21 milliárd euróra rúgott, ami 17 százalék bővülés.
