Gazdaság
Alapjaiban rendezi át a nemzetközi helyzet a források elosztását
A görög válság, valamint a migrációs problémák mind–mind rányomják a bélyegüket a brüsszeli pénzek 2020 utáni kiutalására
Gyökeresen megváltozhat az Európai Unió kohéziós politikája 2020 után. A görög válság, a 2016-os brit népszavazás, a „német gazdasági problémák tömkelege”, illetve a német vállalatok migrációs kihívásra adott eddigi reakciói mind-mind ebbe az irányba mutatnak – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára a Privátbankár konferenciáján. Szerinte egyre több jel mutat arra, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus után az Európai Bizottság nem lesz képes rávenni a régi nagy nettó befizető tagállamokat arra, hogy továbbra is támogassák a 2004-ben csatlakozott tagokat. Ez nemcsak az anyagiakon múlhat majd, hanem azon is, hogy egyre több régiós ország ismerte fel, a tagság jogokkal is jár a kötelezettségek mellett, emiatt megváltozott a „testtartása”, ez pedig eleve kemény vitákat generál. Kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint az unió erejét az erős nemzetállamok adják, ezektől várható az, hogy az unió 2020 után is növekedési pályán marad.
A politikus hangsúlyozta, a kormány a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban elsősorban a mezőgazdaságban és a turisztika területén akar munkahelyeket teremteni, hiszen a vidék akkor képes megtartani az ott élőket, ha az állami közszolgáltatások, így az oktatás és az egészségügy megfelelő színvonalú.
Csepreghy szerint fontos kérdés, hogyan lehet felhasználni az innovációs forrásokat, „ha már a háromszorosára emeltük a felhasználható keretet”, és ezzel párhuzamosan hogyan lehet felhasználni a kkv-knak szóló forrásokat, ha már a nagyvállalatok nem részesedhetnek a források döntő részéből.
További fontos cél a termelési költségek csökkentése a megújuló energiaforrások elterjesztésével, az elektronikus közigazgatás kiterjesztése (KÖFOP-források), valamint a vidéki életforma, életkörülmények javítása, a közlekedési útvonalak felújítása, építése a jobb megközelíthetőség érdekében.
Szintén a kkv-k fejlesztési szükségszerűségét hangsúlyozta a konferencián Krisán László, a Kavosz vezérigazgatója, de felhívta a figyelmet arra is, hogy még az alacsony kamatozású hitelek iránt is jelentősen csökkent az érdeklődés, mivel a kkv-k inkább a vissza nem térítendő támogatásokra várnak.