Akcióterv készül az adóelkerülő multik ellen

Az EP-képviselők támogatják a társasági adó információcseréjének bizottsági tervét
Az EP támogatja és "az agresszív vállalati adótervezés elleni küzdelem fontos lépésének" tartja azt az uniós bizottsági javaslatot, amelynek értelmében a tagállami hatóságok automatikusan megosztanák egymással a társasági adóbefizetési információkat.
A képviselők a vitában elismerték, hogy a bizottság adóelkerülés elleni csomagjának első jogalkotási javaslata fontos lépés az unión belüli tisztességtelen adózási gyakorlatok ellen. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az intézkedésnek növelnie kell az átláthatóságot és csökkentenie a káros adóversenyt. Ezt a tagállamok külön-külön nem érhetik el, közös cselekvésre van szükség - mondták.
A képviselők ugyanakkor azt javasolták, hogy a szabályozás szövegébe rögzítsenek biztosítékokat, hogy az egységes piaci verseny ne torzuljon a multinacionális vállalatoknak nyújtott kedvező nemzeti adószabályokkal.
Véleményük szerint a rendszer hatékony működése érdekében az Európai Bizottságnak is szabad hozzáférést kell kapnia a cégek országokra bontott jelentéseinek adataihoz, hogy megállapíthassa: a tagállamok adózási gyakorlata megfelel-e az unió állami támogatással kapcsolatos szabályainak. Ez különösen fontos a csak egy országban működő kis- és középvállalkozások szempontjából - hangsúlyozták.
Az ilyen cégek általában olyan kulccsal adóznak, amelyek sokkal közelebb állnak a jogszabályban foglaltakhoz, és nem szenvedhetnek hátrányt méretük miatt, vagy azért mert csak egy országban működnek - olvasható a szövegben.
A javaslat szerint az irányelv a jelentések benyújtására az üzleti év zárásától számított 12 hónapos határidőt hagy, és további három hónapot ad az automatikus információcsere elindítására. Az EP-képviselők emellett rögzítenék, hogy a tagállamok sújtsák szankciókkal azokat a multinacionális cégeket, amelyek nem tesznek eleget jelentési kötelezettségüknek.
Az Európai Bizottság április elején elfogadott jogszabályjavaslatának célja az uniós országok bevételében adókiesést okozó társaságiadó-kikerüléssel szembeni európai fellépés. Ez az összeg 50-70 milliárd eurót (1 euró mintegy 310 forint) tesz ki évente Európában.
Az információk megosztására érvényben lévő szabályok kiegészítéseként előírnák, hogy az unió területén működő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatok országonként tegyék közzé, mekkora nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek. A bevételre, nyereségre, befizetett adóra, tőkére, megtakarításokra, tárgyi eszközökre és a munkavállalók számára vonatkozó információkat az adott tagállamnak minden olyan ország hatóságaival meg kell osztania, ahol a cég tevékenységet folytat.
Az országonkénti jelentés arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy abban az országban tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek, amelyben a nyereséget termelik. Emellett a vállalatok kötelesek lennének összesített adatokat közölni az unión kívül fizetett adóikról is. Az információk öt évig lesznek elérhetők.
Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), az Európai Parlament egyik alelnöke az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a multinacionális vállalatcsoportok adózására vonatkozó új átláthatósági követelmények megkönnyítik az adóhatóságok ellenőrzési tevékenységét, illetve elősegítik az adójogi kiskapuk bezárását.
Rámutatott: a vállalkozások az adószabályok összetettségét és a tagállami együttműködés hiányát kihasználva igyekeznek átcsoportosítani nyereségeiket és a lehető legalacsonyabbra csökkenteni adófizetési kötelezettségeiket. "Éppen ezért elengedhetetlen az átláthatóság és az együttműködés előmozdítása az agresszív adótervezés és a visszaélésszerű adózási gyakorlatok elleni küzdelemben" - tette hozzá a néppárti politikus.

Az ATAP egyik legfontosabb elemeként egy uniós direktíva megalkotását javasolja az Európai Bizottság. Emellett ugyancsak kiegészítenék a kötelező automatikus információcseréről szóló irányelvet is, elsősorban azért, hogy a BEPS által javasolt országonkénti jelentés (country-by-country reporting, CBCR) összehangolt bevezetése előtt megnyíljon az út - fejti ki Tóth Tamás, a Mazars adómenedzsere. 

A bizottság ugyancsak célul tűzte ki az OECD BEPS programjának beépítését a jogrendszerbe - különös tekintettel a nemzetközi egyezmények eltéréseinek visszaélésszerű kihasználását tiltó rendelkezésekre -, illetve az adózással kapcsolatos új politika erősebb kommunikációját. 

Az ATA Direktíva tervezete 6 pontban foglalta össze azokat a javasolt lépéseket, amelyek a BEPS akciópontjaira épülnek, de egyes esetekben túl is mutatnak azokon. Így például az új irányelvben még nagyobb hangsúly esik a tőkekivonás és a harmadik országból származó jövedelem minimális adóztatására. A tagországok a tervezetben rögzített következő alapelvárásokon túl további saját szabályokat is alkothatnak a társasági adóalap védelme érdekében. 

A tervezet korlátozná azt a kamatösszeget, amelynek levonására egy adózó egy adott adóévben jogosult. Mivel ez az irányelv egy minimális védelmi szintet állapít meg a belső piacra, a levonhatósági rátát a tervek szerint az OECD által javasolt tartomány - az adózó bruttó működési nyereségének 10-30 százaléka - felső értékében határozzák meg. A tagállamok így szabadon dönthetnek majd szigorúbb szabályok bevezetéséről. 

Jelentős adótervezési szabadságot ad, ha az adózó más országbeli telephelyre helyezi át egyes eszközeit, ezáltal jövőbeli nyereségét is átcsoportosítja. Az EU célja a nem realizált nyereséget is képviselő eszközök - tulajdonjog átruházása nélküli - áthelyezésének megadóztatása. Ebben a kérdésben még további egyeztetések szükségesek, hogy a szabály miatt ne sérüljön a tőke mozgására és a vállalkozás szabadságára vonatkozó uniós alapelv. 

A javaslat a külföldön keletkező osztalék- és tőkejövedelmek után megfizetett adó beszámítását támogatja e jövedelmek mentesítése helyett. Tartalmazza azt is, hogy a specifikus, adókikerülés elleni szabályokon túl szükséges egy általános elkerülés elleni szabály bevezetése is. A szabályrendszert az EU Bíróságának gyakorlatára figyelemmel kell kialakítani. Az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályokat erősítené az EU. Cél az is, hogy egyes ügyleteket a tagállamok egyformán ítéljenek meg, az eltérések ne adjanak lehetőséget aluladóztatásra. 

Az EU által javasolt direktíva kihirdetéséhez a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, azonban aláírását követően kötelezően érvényes lesz minden tagállamban. 

Tóth Tamás szerint a direktíva egyes pontjai jelentős érdekütközéseket hozhatnak felszínre a tagországok között, szemben például az országonkénti jelentéseket lehetővé tevő CBCR-követelményekkel, amelyek kapcsán már előrehaladott egyeztetések folynak. 

Az országonkénti jelentések (CBCR) bevezetése ugyanakkor elsősorban tagállami érdek, hiszen a szabályozás célja az, hogy a nemzeti adóhatóságok jobban áttekinthessék egy nemzetközi vállalatcsoport tevékenységét. A 2016 áprilisában elfogadott javaslat szerint a multinacionális vállalkozások - függetlenül attól, hogy európaiak vagy sem - kötelesek nyilvánosságra hozni egyes adózással összefüggő információikat minden egyes országra vonatkozóan, amennyiben az EU területén állandó jelenléttel üzleti tevékenységet végeznek és árbevételük meghaladja a 750 millió eurót. 

Az adóhatóság számára elérhető információk alapvető pénzügyi (árbevétel, adózás előtti eredmény, megfizetett adó) és a tevékenységgel kapcsolatos, általános kérdéseket (tevékenység, alkalmazottak száma) ölelnek majd fel a javaslat szerint.