Gazdaság

Akár márciusban szigorításba kezdhet a jegybank

Az úgynevezett maginfláció tartósan három százalék fölé került, elhúzódó, folyamatos módosítások jöhetnek, amelyeket mindenképpen idén kezdenek el alkalmazni

Januárban a 2,7 százalékos átfogó inflációs mutató megegyezett az előző havival, az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt, úgynevezett mag­in­fláció ugyanakkor 3,2 százalékosra emelkedett, ami magasabb a jegybank háromszázalékos inflációs cél­értékénél. Elemzők egyöntetűen arra számítanak, hogy a jegybank akár tavasszal elkezdi a szigorítást.

jegybank 20190213
Egyes elemzések szerint a jegybank csak jövőre módosít az alapkamaton (Fotó: Hegedüs Róbert)

Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, éppen úgy, mint tavaly decemberben – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt, úgynevezett maginfláció 3,2 százalékosra emelkedett a decemberi 2,8 százalékról és az októberi és novemberi 2,6 százalékról. Ismert, Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke január közepén a bécsi Euromoney konferencián újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ha az adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását.

Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, a fogyasztói árak januári emelkedése enyhén elmaradt az elemzői várakozásoktól. A maginfláció viszont az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább emelkedik majd, éves átlagban pedig eléri a 3,6 százalékot. Az MNB márciusban a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével kezdheti a szigorítást

Nyeste Orsolyának, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének várakozását meghaladta a januári infláció szintje. A bérek emelkedése, az erős fogyasztás alapján az adószűrt maginfláció február–márciusban három százalék fölé kerülhet. Véleménye szerint így a monetáris politika normalizálásának kérdése ismét napirendre kerülhet, és az első, ez irányba tett lépésekre a második negyedévben szükség lehet. Lassú és elnyújtott lépésekre számít. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az árnyomás fokozódására utal a maginfláció megugrása, a hátterében ugyanakkor döntő mértékben az égetett szeszes italok érdemben megnövelt népegészségügyi termékadójának, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése áll. A Takarékbank elemzője azt mondta: azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.

Londoni elemzők szerint a magyar jegybank központi célszintjét meghaladó maginfláció már márciustól a monetáris politika fokozatos normalizálásának elkezdésére késztetheti a jegybankot. Bár a teljes kosárra számolt 2,7 százalékos tizenkét havi infláció megegyezett az előző havi ütemmel, ez a stabilitás azonban jelentős alapszintű inflációs nyomást takar, és ezt egyértelműen jelzi az immár három százalék felett járó éves maginfláció.


Ismét Matolcsyt javasolja Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök újbóli kinevezésére szándékozik javaslatot tenni a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségére Áder János köztársasági elnöknek a jelölt parlamenti meghallgatása után – mondta tegnap Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Matolcsy György hat évre szóló jegybankelnöki megbízatása március 3-án szűnik meg. Az alaptörvény értelmében a jegybank elnökét a köztársasági elnök nevezi ki. (ZD)