Gazdaság

Akár be is dőlhet a magyar könyvpiac

Hárommilliárd forint kellene a kiadóknak, hogy elkerüljék a veszteséget, amennyiben csődbe megy az Alexandra bolthálózat

Nagyjából hárommilliárd forintra lenne szüksége a könyvkiadási ágazatnak ahhoz, hogy elkerülje a tömeges fizetésképtelenséget, amely az Alexandra Könyvhálózat esetleges bedőlése esetén várható. Ezt megakadályozandó, egyszeri állami segítséget kér a könyvszakma. A milliárdok útja szinte kifürkészhetetlen. Pedig egykor fénykorát élte az Alexandra. A kiadók túlnyomó többsége már visszahívta könyveit a cég bolthálózatából.

Alexandra 20170204
A kiadók többsége már visszahívta könyveit a bolthálózatból (Fotó: Nagy Balázs)

„Nem tudom, nem tudom” – korábban mindenre ezt válaszolta Matyi Dezső, a bedőlés előtt álló Alexandra Könyvhálózat tulajdonosa, amikor a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökével, Kocsis András Sándorral pár héttel ezelőtt arról tárgyalt, hogy mi lesz a már hárommilliárd forint tartozást felhalmozó hálózat sorsa. Most már optimistább – ez a lapunknak adott interjúból is kiderül. Az MKKE a napokban ülést is összehívott, ám erre Matyi nem ment el, pedig fontos kérdésekben vártak volna tájékoztatást az érintett kiadók.

Az Alexandra bolthálózat fizetésképtelensége miatt Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke állami beavatkozást szeretne – közölte a távirati iroda. Levelet írtak az illetékeseknek, és hárommilliárd forintot kérnek, ezzel ugyanis megakadályozható lenne a könyvpiac összeomlása.

A bolthálózat piaci megrendülése egyébként teljes káoszt okozott a könyvpiacon, a kiadók nagy része visszahívta tételeit az Alexandra boltjaiból. Ez szinte biztosan a cég bedőlését vonja maga után. Néhány éve éppen a kiadók mentették meg a csődtől az Alexandrát azzal, hogy kint hagyták a készleteiket, és hosszú lejáratú fizetési haladékot adtak. Matyi Dezső nemrég azt írta partnereinek, hogy az Alexandrát üzemeltető cégnek 3,7 milliárddal tartozik egy másik vállalkozás, ezért nem tud fizetni. A megnevezett társaságban Matyi ugyancsak tulajdonos. Az Alexandra fizetésképtelensége súlyos csapás a nyomdaipar számára is, becslések szerint a felhalmozott adósság nagy része pont ezt az ágazatot érinti.

A dolog egyébként sokkal szövevényesebb, éppen ezért vizsgálat elindítását kérte az Alexandra ügyében az MKKE. Sajtóinformációk szerint Ibolya Tibor főügyésznek küldött levelében a MKKE rámutatott arra, hogy a könyvszakma egyik meghatározó cégcsoportjának tagjai, amelyhez tartozik a Könyvbazár Kft. mint könyvnagykereskedő és a Rainbow Kft. mint könyvkiskereskedő, egymást vádolják körülbelül 3,5 milliárd forint eltulajdonításával. Az MKKE tudomása szerint a két cég egymás ellen már büntetőfeljelentést tett. Az MKKE korábbi tájékoztatása szerint a Matyi Dezső vezette Könyvbazár Kft. hárommilliárd forintot meghaladó adósságot halmozott fel könyvkereskedelmi partnereinél.

Lapunknak az MKKE részéről Keresztury Tibor igazgató megerősítette, hogy a kultúráért felelős államtitkárság képviselői és az MKKE vezetői és szakértői már folytattak megbeszélést a könyvszakmában kialakult kritikus helyzetről. E tárgyaláson jelen volt Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár, az MKKE-től pedig többek között Kocsis András Sándor elnök és Keresztury is. A megbeszélésen az egyesülés elnöke tájékoztatást adott a napokban kialakult, a Könyvbazár Kft. fizetésképtelenségéből adódó súlyos helyzetről. A tárgyaláson az MKKE javaslatot is megfogalmazott: mivel az állam a követelések behajtásában sokkal hatékonyabban képes eljárni, mint a csaknem négyszáz beszállító, ezért indítványozta, hogy az állam valamelyik szervezete vásárolja fel a kiadók és a nyomdák Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseit. Fontos szempontként vetődött fel továbbá, hogy az egyesülés vezetői nem tartanák célszerűnek és kívánatosnak az állam közvetlen részvételét a könyvszakma piaci folyamataiban – többek között ez áll az MKKE közleményében.

A jelenlegi három legnagyobb magyar könyvkiadói és -kereskedői csoport közül – Libri, a Líra és az Alexandra – csak az Alexandrának nem volt közvetlen elődje a rendszerváltozás előttről. Az 1980-as évek végén, ’90-es évek elején létrejöttek a független könyvkiadók és könyvkereskedők, és pár év alatt kialakult az az állapot is, hogy egy-egy cégbe tömörültek. Ennek a modellnek az első képviselője a Líra és Lant, a Magyar Könyvklub és az Alexandra volt. Ma Magyarországon túl sok négyzetméternyi könyvesbolt van, és ezzel együtt túl nagy a boltokba kihelyezett könyvkészlet, hiszen meg kell tölteni a polcokat – vélik szakértők. A bizományosi rendszer – vagyis hogy a kiadók előfinanszírozzák a könyveiket, és csak az eladott példányszámok szerint utólag jutnak hozzá a pénzükhöz – okozhat válságot.


„Soha nem voltunk és nem is leszünk ellenfelek”

5 perces interjú: Matyi Dezső, az Alexandra könyváruház hálózatának tulajdonosa

- Hogyan jutott ebbe a helyzetbe az Alexandra?

– Az Alexandra cégcsoport 2013-as átszervezése és a hatékony működtetés feltételrendszerének megteremtéséről döntöttünk. A feladatokat Stotz Gyula adószakértőre, Pokó Diána ügyvédre, illetve az őket irányító Ihász Péterre bíztuk. Ők később Somogyi Ferenccel és segítőivel szövetkezve, megbízóikkal szembefordulva, a válságkezelés helyett olyan „reorganizációt” bonyolítottak le, amelynek következtében a cégcsoport vagyona az Ihász Péter tulajdonában álló gazdasági társaságokba került át.

– Sikerülhet-e, és ha igen, hogyan lehet talpra állítani az Alexandrát?

– Meggyőződésem, hogy az Alexandra cégcsoport talpra állítható, hiszen ma már látható, hogy a válságkezelő nem segítette a cégek működését, hanem kivonta a vagyont mind a hitelezők, mind a cégtulajdonosok elől. Ami ezzel kapcsolatban történt, az véleményem szerint bűncselekmény, és mint ilyen, az érintett szerződések tekintetében semmisséget okoz. Feljelentést tettem több, vagyon elleni, korrupciós és hivatali bűncselekmény miatt. Sajnos ennél többet a nyomozás érdekeire tekintettel nem mondhatok.

– Hogyan és véleménye szerint mikor lehet megegyezni az MKKE-vel?

– Van mód a megegyezésre, és reményeim szerint rövidesen látható jelei is lesznek ennek.

– Ellenfelek lettek az MKKE-vel?

– Soha nem voltunk és nem is leszünk ellenfelek a MKKE-vel.

– Hány bolthálózatban vannak könyveik?

– Ezt nem tudom…

– Sikerülhet-e peren kívül, noha ügyészségen van már az ügy, megegyezni?

– Hetek óta intenzíven azon dolgozunk, hogy olyan megoldást találjunk, amely megfelel a kiadóknak. Ezt a célt szolgálta, hogy amikor kiderült, a Rainbow Kft. nem fizet a Könyvbazárnak, azonnal léptünk, és felajánlottuk, hogy engedményezzük a követelésünket a Könyvbazár hitelezőinek. Bízva abban, hogy talán nekik fizet a Rainbow Kft. Ebből is látszik, hogy nem minket nem akar a Rainbow Kft. kifizetni, senkinek nem fizet, és félő, hogy kivonja a karácsonyi bevételt a cégből, mielőtt zár alá kerül a vagyona.


Súlyos szabálytalanságokat találtak

A kiadók túlnyomó többsége már visszahívta könyveit az Alexandra bolthálózatából, és a szerződések szerinti harminc-hatvan nap leteltével peres úton próbálja behajtani a Könyvbazár Kft. tartozásait. A cégek átvilágítása során több szabálytalanságra is bukkantak: tavaly decemberben és idén januárban három büntető feljelentést is tettek költségvetési csalás és sikkasztás miatt. A Rainbow Kft.-nek nem volt önálló főállású pénztárosa, valamint a könyvesboltokból származó bevételeket a Rainbow Kft. megkerülésével Matyi Dezső és az érdekeltségébe tartozó mintegy hetven cégnek és három magánszemélynek kölcsönözték – derül ki a PD Consulting Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közleményéből. A Könyvbazár Kft.-nek a gödöllői Wolf CRS Kft. nyújtott mentőövet a dolgozók munkahelyének megőrzéséhez és a működőképesség fenntartásához szükséges kifizetésekhez a Pécsi Direkt Kft. felszámolása előtt a céghez átkerült könyvkészlet biztosításával. A Matyi Dezső vezette cég azonban időközben több mint egymilliárd forintos tartozást halmozott fel a Wolf CRS Kft.-vel szemben. Ezt követően a Rainbow Kft. tavaly szeptember elsejei taggyűlésén a Wolf CRS Kft. megszerezte a Rainbow Kft. ötvenszázalékos tulajdonát. Ennek következtében Rainbow Kft. követelésállománya Matyi Dezső cégeivel szemben 1,2 milliárd forinttal nőtt 2016 januárjától, jelenleg 3,2 milliárd forint.