Agrárkamara: Eredményes gazdálkodás védheti meg a magyar földtulajdont

Szavai szerint döntő fontosságú, hogy a magyar gazdák versenyképessége a következő években minél nagyobb mértékben növekedjen, hiszen senki sem tudja azt megmondani, hogy az Európai Unióban 2020 után milyen agrártámogatások lesznek. A gazdálkodóknak pedig csökkenő vagy esetleg megszűnő támogatás mellett is állniuk kell majd a versenyt a nemzetközi piacokon - tette hozzá.
Győrffy Balázs hangsúlyozta: a korszerűbb technológiák alkalmazása, a termésátlagok folyamatos növelése mellett a kis- és közepes méretű családi gazdaságok versenyképességét erősítheti, ha nemcsak bérelt, hanem saját tulajdonú földeken is gazdálkodhatnak. Ehhez "történelmi lehetőséget" kínál az a program, amelynek keretében állami tulajdonban lévő földeket vásárolhatnak meg.
Elmondta: 380 ezer hektár állami földet értékesítenek, ezek 50 ezer helyrajzi számon szerepelnek a földnyilvántartásban, 40 ezer parcella 10 hektárnál kisebb terület, vagyis a kisebb gazdálkodók számára is elérhető.
Hozzáfűzte: a termőterületek megvásárlásához olyan banki kölcsönök is rendelkezésre állnak majd, amelyekhez a Nemzeti Földalap (NFA) garanciát nyújt, így azok kamatai alacsonyak lesznek, az alacsony kockázati felár miatt.
A földvásárláshoz várhatóan csupán 10-20 százalékos önerővel kell majd, a hitel fedezete pedig elegendő lesz a megvásárolt földterület - tette hozzá.
Győrffy Balázs hangsúlyozta: a vásárlás szabályozott keretek között történik, csak azok a magyar állampolgárok szerezhetnek földtulajdont, akik 20 kilométeres körzetben helyben laknak, a föld megművelésében személyesen részt vesznek, és rendelkeznek legalább alapfokú agrár szakképesítéssel.
A agrárkamara elnöke szerint az elővásárlási jog ugyan megilleti azokat a magán gazdálkodókat, akik legalább három éve művelik az adott területet, de szerinte legfeljebb néhány száz olyan ember van aki 2012 óta rendelkezik állami területre szóló földbérleti szerződéssel.
Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási főosztályvezetője elmondta: a földforgalmi eljárásokban a törvény komoly jogosítványokkal ruházta fel az Agrárgazdasági Kamarát, amely a települési agrárgazdasági bizottság (TAB) véleményének figyelembe vételével hozza meg a döntését a magánszemélyek között kötött termőföld adás-vételi ügyletekben.
Ezt a döntést - amely nem közigazgatási határozat - ugyan a helyi önkormányzatok felülbírálhatják, de vitás esetekben a bíróságok döntenek, amelyek szintén súlyozottan veszik figyelembe a helyi viszonyok ismeretén alapuló kamarai álláspontot, ha az megfelelően indokolt.
Andréka Tamás hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a földforgalmi eljárások általában fél évnél is hosszabb időt vesznek igénybe. 
"Azt szeretnénk, ha az emberek a földet csak a legvégső esetben adnák el, ha úgy tekintenének rá, mint a családi ezüstre" - mondta.
Ezért egy sor garanciális elem van a törvénybe arra, hogy elejét vegyék a spekulációnak, a befektetési célú földvásárlásnak, a földtulajdon felhalmozásának, és valóban azokat részesítsék előnyben akik a földet megművelik, és abból is akarnak megélni.
Pusztavámi Márton, a Magyar Agrárgazdasági Kamara Vas megyei szervezetének elnöke a díjkiosztó előtt arról szólt, hogy Vas megye földterületeinek 33 százalékán gazdálkodnak külföldiek.
Szavai szerint nem a földtulajdon szerzése az igazi gond, hanem az a több tízezer hektár, amelyet bérelnek, nem ritkán hektáronként 600 eurós bérleti díjért, amivel azok a magyar gazdák, akik földet szeretnének, nem tudnak versenyezni.
Vas megyében az első búzatermelési versenyt azért szervezték, mert úgy gondolják, hogy a megyében elért hektáronkénti 5,2 tonnás termésátlag kevés, ennek a duplája is elérhető lenne.
A verseny eredményei a kamara elnökének feltevését igazolták hiszen étkezési búzából a legjobbak hektáronként 9 tonna fölötti eredményt értek el, takarmány búzából pedig a legjobb eredmény meghaladta a 10 tonnát, ami világszínvonalú teljesítmény.
A termésversenyben 50 termelő indult, de a július eleji jégverés miatt végül csak 34-en maradtak. Étkezési búza kategóriában az ikervári Takács Gyula végzett az első helyen 9,88 tonnás termésátlaggal, takarmány búza kategóriában pedig a szarvaskendi Lőrincz Lajos lett az első hektáronként 10,02 tonnás termésátlaggal.