Adósságszolgálati plafont kell bevezetni a görögöknél

Folytatódik a defláció Görögországban
Görögországban szeptemberben is csökkentek a fogyasztói árak, ezzel a defláció 31. hónapjába lépett.  A görög statisztikai hivatal pénteken közölte, hogy szeptemberben a fogyasztói árindex 1,7 százalékkal csökkent 2014 szeptemberéhez képest.  Tavaly 2013-hoz viszonyítva 1,4 százalékkal estek az árak. A kormány erre az évre 0,5 százalékos árcsökkenést, de jövőre már 1,3 százalékos inflációt prognosztizál. Görögországban a nemzetközi hitelezők által elvárt megszorítások, a bérek és a nyugdíjak és a kiugróan magas munkanélküliség miatt zuhant a háztartások vásárlóereje. Ugyanakkor szeptemberben hat hónapja először az eurózónában is árcsökkenést regisztráltak, jelezve, hogy az energiaárak esése miatt változatlanul fennáll a defláció veszélye. Az övezet 19 tagállamában 0,1 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex az augusztusi 0,1 százalékos emelkedés után.

Athén az év elejeóta követeli, hogy csökkentsék adósságterheit, bár a görög kormány ezt az idén a GDP száznyolcvan százalékát meghaladó államadósság egy részének leírásával szeretné elérni. Az eurózóna többi tagja - Athén legfőbb hitelezői - ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy a lényeges kérdés nem az adósság, hanem az adósságterhek mértéke.

Dijsselbloem mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy ha a Nemzetközi Valutaalap úgy találja, hogy a tizenöt százalékos plafon is túl nagy terheket róna a görög gazdaságra, akkor "ez egyike azon kérdéseknek, amelyekről egyeztetni kell majd".

Görögország a tervek szerint nagyjából nyolcvanhatmilliárd euró hitelt kap az euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében, ez a harmadik hitelcsomag 2010 óta. Görögország GDP-je a hat éve tartó adósságválság alatt ötödével csökkent, a munkanélküliség pedig huszonöt százalékra nőtt.