Nem jelent gondot az államnak az áfa-visszaigénylések egységes, harmincnapos határideje, mert a minősítésnek megfelelő vállalkozások már bizonyították, hogy tényleg csak az őket jogosan megillető áfát igénylik vissza. Szintén a biztonságos visszafizetésnek kedvez, hogy a növekvő bérek a fogyasztást is ösztönzik, ami az áfabevételeket növeli.
Tavalyelőtt január 1-jétől működik az adózói minősítés intézménye, amelynek célja, hogy a szabálykövető magatartást ösztönözze, a visszaélésektől pedig riassza el az adózókat. A jó adózók egyik „jutalma” pedig éppen a visszaigényelt áfa átlagosnál gyorsabb kiutalása – ismertette lapunkkal az áfa-visszatérítések előzményeit Rácz Nóra jogász, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. Hozzátette, hogy tavaly azok a nyilvános részvénytársaságok, amelyek megfeleltek a jó adózói minősítésnek, harminc napon belül juthattak hozzá a visszaigényelt áfájukhoz, miközben a visszautalás jó adózói minősítés nélkül akár hetvenöt napig is eltarthatott. Aláhúzta, idéntől a gyorsabb kiutalást az összes jó adózó vállalkozás számára elérhetővé tették, most már minden cégforma harminc napon belül visszakaphatja a megfizetett áfát, ha jó adózónak minősül. Ezzel együtt egyébként az nyrt.-k kiutalási határidejét húsz napra csökkentették.
A visszaigényelt áfa valójában a vállalkozásokat illeti meg, csak átmenetileg van az államnál, vagyis előbb vagy utóbb mindenképpen ki kell fizetni. A kifizetés határidejét pedig azért lehet biztonsággal előbbre hozni, mert a minősítésnek megfelelő vállalkozások már bizonyították, hogy tényleg csak az őket jogosan megillető áfát igénylik vissza. A hosszabb határidőt ugyanis nem az államháztartás helyzete, hanem az rosszhiszemű magatartások kiszűrése minden részletre kiterjedő és ezért hosszú ideig tartó vizsgálat indokolta.
Ezzel szemben a vállalkozások számára nagyon is sokat jelenthet, hogy előbb juthatnak a pénzükhöz: likvidebbé válhatnak, gyorsabban fizethetnek ők is hitelezőiknek, alvállalkozóiknak. Ez növelheti a piac biztonságát és bizalmát is, vagyis hosszú távon kedvező hatása lehet az egész gazdaságra.
Az intézkedés elsősorban a negyedéves áfabevallókra lehet hatással. Ugyanis azok válnak havi bevallókká, akik fizetendő áfája több mint egymillió forint. Azok azonban, akik visszaigénylik az áfát, nem ebbe a körbe tartoznak, hanem csak háromhavonta adnak be áfabevallást. Jellemzően olyan vállalkozásokról van szó, amelyek Magyarországon működnek, költségeik itt keletkeznek, itt vásárolnak nyersanyagot, de a megtermelt árut külföldön értékesítik. Vagyis alvállalkozóik számlájában kifizetik az áfát, viszont vevőik számára áfamentes számlát állítanak ki, bevételeikben nincs áfatartalom. Ezért is válnak jogosulttá az áfa visszaigénylésére. Ugyanakkor, ha negyedéves bevallók, akkor valójában nem az áfaköltség tényleges kifizetésétől – a számla keletkezésétől –, hanem a bevallástól számított húsz-harminc – vagy régebben akár hetvenöt napon – belül kapják vissza a pénzüket. Előtte már akár kilencven napot is vártak erre, vagyis még a könnyítésekkel is hosszú ideig hitelezik az államot. Éppen ezért fordul elő ebben a vállalkozói körben, hogy kérvényezik a gyakoribb áfabevallási határidőket. A másik ok, amiért a visszaigénylések teljesítése nem jelent gondot, hogy 2018-tól a szociális hozzájárulási adó két és fél százalékos csökkentése a minimálbér és a garantált bérminimum összegének kötelező emelésével együtt nem csökkentette, hanem növelte a vállalkozások terheit és az állam bevételeit.
Megemelt összegű bér esetén ezek többletforrást jelenthetnek, sőt a garantált bérminimum esetében még a szociális hozzájárulási adó összege is növekszik a mérték csökkenése ellenére is.
Rácz Nóra összegzése szerint a megemelt bérek kigazdálkodása mellett az állam jobban jár a szociális hozzájárulási adó csökkentése ellenére is. A növekvő béreknek pedig van még egy jótékony hatásuk: növelhetik a fogyasztást, az pedig az áfabevételeket gyarapítja.
A visszaigényelt áfa valójában a vállalkozásokat illeti meg, csak átmenetileg van az államnál, vagyis előbb vagy utóbb mindenképpen ki kell fizetni. A kifizetés határidejét pedig azért lehet biztonsággal előbbre hozni, mert a minősítésnek megfelelő vállalkozások már bizonyították, hogy tényleg csak az őket jogosan megillető áfát igénylik vissza. A hosszabb határidőt ugyanis nem az államháztartás helyzete, hanem az rosszhiszemű magatartások kiszűrése minden részletre kiterjedő és ezért hosszú ideig tartó vizsgálat indokolta.
Ezzel szemben a vállalkozások számára nagyon is sokat jelenthet, hogy előbb juthatnak a pénzükhöz: likvidebbé válhatnak, gyorsabban fizethetnek ők is hitelezőiknek, alvállalkozóiknak. Ez növelheti a piac biztonságát és bizalmát is, vagyis hosszú távon kedvező hatása lehet az egész gazdaságra.
Az intézkedés elsősorban a negyedéves áfabevallókra lehet hatással. Ugyanis azok válnak havi bevallókká, akik fizetendő áfája több mint egymillió forint. Azok azonban, akik visszaigénylik az áfát, nem ebbe a körbe tartoznak, hanem csak háromhavonta adnak be áfabevallást. Jellemzően olyan vállalkozásokról van szó, amelyek Magyarországon működnek, költségeik itt keletkeznek, itt vásárolnak nyersanyagot, de a megtermelt árut külföldön értékesítik. Vagyis alvállalkozóik számlájában kifizetik az áfát, viszont vevőik számára áfamentes számlát állítanak ki, bevételeikben nincs áfatartalom. Ezért is válnak jogosulttá az áfa visszaigénylésére. Ugyanakkor, ha negyedéves bevallók, akkor valójában nem az áfaköltség tényleges kifizetésétől – a számla keletkezésétől –, hanem a bevallástól számított húsz-harminc – vagy régebben akár hetvenöt napon – belül kapják vissza a pénzüket. Előtte már akár kilencven napot is vártak erre, vagyis még a könnyítésekkel is hosszú ideig hitelezik az államot. Éppen ezért fordul elő ebben a vállalkozói körben, hogy kérvényezik a gyakoribb áfabevallási határidőket. A másik ok, amiért a visszaigénylések teljesítése nem jelent gondot, hogy 2018-tól a szociális hozzájárulási adó két és fél százalékos csökkentése a minimálbér és a garantált bérminimum összegének kötelező emelésével együtt nem csökkentette, hanem növelte a vállalkozások terheit és az állam bevételeit.
Megemelt összegű bér esetén ezek többletforrást jelenthetnek, sőt a garantált bérminimum esetében még a szociális hozzájárulási adó összege is növekszik a mérték csökkenése ellenére is.
Rácz Nóra összegzése szerint a megemelt bérek kigazdálkodása mellett az állam jobban jár a szociális hozzájárulási adó csökkentése ellenére is. A növekvő béreknek pedig van még egy jótékony hatásuk: növelhetik a fogyasztást, az pedig az áfabevételeket gyarapítja.
