Most, hogy a britek az Európai Unióból való kilépés mellett döntöttek, több olyan kedvezőtlen következményre is fény derült, amelyekkel korábban nem is biztos hogy kalkulált Európa és Magyarország.
Nagy Britannia kilépése az EU-ból, azaz a Brexit egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja a brit gazdaság legtöbb ágazatát: lassul a gazdasági növekedés, romlanak a beruházási kilátások, és bizonytalan, hogy London szempontjából miként alakulnak majd az Európai Unióval az új kereskedelmi megállapodások.
A leggyorsabban a nemzetközi hitelminősítők léptek: bejelentették, hogy felülvizsgálják Nagy-Britannia hitelbesorolását. A Fitch Ratings jelezte, hogy a Brexit várhatóan mérsékelten negatívan befolyásolja majd az ország adósi besorolását. Szerintük a Brexit miatt bizonyos pénzügyi üzletágak áttelepülhetnek az EU-ba. A Fitch és Moody’s még a népszavazási kampány kezdete előtt megvonták a maguk „AAA” besorolását Nagy-Britanniától.
A Standard & Poor’s (S & P) nemrég megerősítette ugyan a hosszú és rövid futamidejű brit államadósság lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” besorolását, de érvényben hagyta a negatív kilátást. A Brexit miatt az S & P azonban röviddel azután, hogy biztossá vált a kilépés, jelezte: nem tartható Nagy-Britannia jelenlegi adósbesorolása.
Enyhén kockázatos országként hazánk számíthat arra, hogy a Brexit hatására kockázatkerülővé váló befektetők gyengítik a forintot, és az állampapír-piaci hozamok is nőnek.
A brit gazdasággal nem különösebben szorosak az áruforgalmi kapcsolataink, az import részaránya a két százalékot, az export részesedése a négy százalékot közelíti. Mivel az Egyesült Királyság két évig még biztosan az európai integráció vámuniójának része (ennyi idő van a leválás jogi, technikai megvalósítására), ezért itt rövid távon nem kell közvetlen hatással számolni. Közvetett hatás a brit gazdaság lassulásán keresztül jelentkezhet, hiszen a szigetország importkereslete zsugorodhat. Arról már a brit népszavazás előtt készültek számítások, hogy a szigetország kilépése az unióból a legjobb esetben csak a 2021 utáni EU-forrásainkat apasztaná érdemben, míg a 2014–2020-as ciklus uniós pénzeiből a legrosszabb esetben akár 1200 milliárd forintot is elveszíthetünk.
Vészhelyzeti tervekkel készülnek a bankok
A magyar és az európai bankszektor már korábban belefogott a vészhelyzeti intézkedési tervek kidolgozásába, s a bankok mostantól a népszavazás eredményének hosszú távú hatásait vizsgálják, és a rendezett átmenetre törekszenek – erősítette meg a Magyar Bankszövetség az Európai Bankföderáció által kiadott nyilatkozatot. Arra törekszenek, hogy minimalizálják az uniós tagországokat, az Egyesült Királyságot és a tágabb értelemben az európai gazdaságot érő hatásokat. „A bankszektor érdekképviseleteként biztosíthatjuk a magán ügyfeleket és a vállalkozásokat arról, hogy a banki szolgáltatások a szokásos módon folynak tovább” – írták, megjegyezve, hogy a bankszektor továbbra is elkötelezett a határokon átnyúló együttműködés iránt.
